Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Aradi Gábor: A telefonhálózat kiépítése Szekszárdon
Ezek után érthető, hogy pl. a központi járás föszolgabírájának - Szekszárdon elhelyezett - irodája még 1907 őszén sem volt összekötve a városi hálózattal. Ezért a főszolgabíró anyagi fedezetet kért arra, hogy hivatala rákapcsolódhasson a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség telefonvonalára. Erre az engedélyt Bezerédj Pál megadta. Kérelmében megemlítette a járási apparátus vezetője, hogy eddig is a selyemgyárba kellett menni, ha Tolna községgel vagy a gindlicsaládi csendőrőrssel akart beszélni. A hálózatra való csatlakoztatásra csak 1908 februárjában - Pakssal egy időben - került sor. A további járási főszolgabírói hivatalok a környékbeli hálózatok kiépülése után kaptak csak telefont és lassan a törvényhatósági hálózat megteremtése feleslegessé vált. A főszolgabírói irodákban elhelyezett telefonok használatáért előfizetői és kapcsolási díjat kellett fizetni. Az előbbit évenként egy összegben az illetékes postaigazgatóságnak kellett elküldeni, míg az utóbbit, a tényleges telefonálások szerinti számlákat, havonta, a településeken lévő postahivatallal kellett rendezni. Az 1910-es években a díjat, kedvezményesen, előre kellett befizetni. A szolgabírói hivatalok előfizetési díjai 1917-ben a következőképpen alakultak: Bonyhád, Gyönk és Tamási: 120 korona, Dombóvár, Paks és Szekszárd: 60 korona. 84 Mint látható 1904 után, ha lassan is, de megindult Tolna megyében a telefon előfizetők számának növekedése. Ebben a folyamatban Szekszárd járt az élen. Miközben az 1910-es évek elején a megye településeinek alig több mint tíz százaléka rendelkezett telefonnal, a megyeszékhelyen már korszerűsítették az 1904ben kiépített rendszert. Egyrészt az előfizetők szaporodása folytán kibővítették a városi hálózatot, másrészt a légkábel használata mellett elkezdődött a vezetékek föld alá süllyesztése. Szekszárdon 200 méter 2x208 eres vaskábeleket fektettek le. A város polgárainak talán először kellett szembenézniük az útfelbontás okozta „örömökkel", amikor ezeket a munkálatokat végezték 1913—1914igazgatóságban az első ilyen csak 1909-ben alakult meg Baranya megyében. Igaz, a következő évben már a Zala vármegyei is megszerveződött. TMÖL AI 843/1925. 1907. X. 14-i levél és az 1908. II. 11-i és 14-i levelek. TMÖL AI 843/1925. 1913. XII. 12-i levél. 1917. VI. 22-én készült kimutatás.
