Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Aradi Gábor: A telefonhálózat kiépítése Szekszárdon
kagylóval (anyaga kemény mézga volt), diófa szekrénnyel, zsinórral kellett ellátnia. Mindhárom állomáshoz tartozott egy villámhárító is. A külső bronz huzalból készült vezeték, melynek hossza 275 m volt (horgokkal felfüggesztve), a vármegyeháza, a polgári iskola, a szálloda, a Kaszinó, és a Dicenty Lajos tulajdonát képező (a pénzügyi hivatalok által bérelt) épület falain húzódott. A vezetéknek az utca felett, annak közepétől számítva, 5,50 m magasan kellett lenni. A távbeszélő, távírda, vagy villamos-világítási huzaloktól legalább 1,5 méter távolságot kellett tartani. A beruházást 1910. április l-ig kellett befejezni, 1 évi jótállást vállalva. Az áramkörnek zártnak kellett lenni, tehát nem kapcsolódhatott egyéb távbeszélőhöz, vagy telefonközponthoz. 34 A megye első hivatalos telefonvonala szinte még el sem készült, de bővítése máris esedékessé vált. 1892. augusztus elején ugyanis a Központi Járás főszolgabírója, miután a megyei törvényszék áttelepült új helyére, beköltözött a vármegye székházába. Ezzel azonban megnehezült a kapcsolattartás a főszolgabíró és a hivatali teendőihez szükséges karhatalom között. Ezért kérte, hogy új hivatalát telefonvonallal kössék össze a csendőrőrssel és a * * * * 35 községházával, ahová már bevezették a telefont. Az első hivatalos telefonvonal kiépítésének évében adódott annak lehetősége, hogy az eddigi egymástól elszigetelt, zártkörű rendszerek mellett kiépüljön a városi hálózat. 1892 elején a pécsi posta- és távírda-igazgatóság érdeklődött Szekszárd nagyközség vezetésénél, hogy hajlandó lenne-e a településen kiépíteni az állami (értsd: városi- A.G.) közhasználatú távbeszélő-hálózatot, illetve az ehhez szükséges engedélyt a szakminisztériumtól beszerezni. Ennek előfeltétele legalább húsz előfizető jelentkezése, akik köteleznék magukat arra, hogy hét éven keresztül havi hat forintot fizetnek a telefon fenntartójának. 36 Az ajánlat előfeltételét egy kormányhatározat teremtette meg. 1891. május 21-én a minisztertanács elfogadta Baross Gábor előterjesztését a távíró- és a távbeszélő-hálózat fejlesztéséről. Ennek célja az volt, hogy a már meglévő „zsúfolt" vezetékeket felújítsák, TMÖL AI 843/1925. TMÖL AI 843/1925. 1892. augusztus 5., 11. p TmK. XX. évf. 1892. február 21.3.0.
