Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

Tiszti orvos, ügyvezető orvos A város közegészségügyét szolgálta a piacon árult élelmiszerek és a gyárak vizsgálatával, a szabályok betartatásával, a bordélyházak ellenőrzésével, a bábák munkájának, az iskolák és óvodák tisztaságának, a gyógyszertárak, a kutak felügyeletével, a közállapotokról szóló jelentéseivel, a halottkémi teendőivel, az árvaház gyermekeinek, valamint a szegények ingyen gyógyításával. Mint hivatalnok a közegészség témájú ügyeket előadta a képviselőtestületben, a tanácsban és a bizottságban. A hiányosságok pótlására javaslatot tett.

47 Második orvosi állást is létesített a város 1913-tól, ettől fogva datálódott az ügyvezető orvosi cím, és annak hatásköri feladatainak a megosztása is. A második orvos is gyógykezelte a város lakóit, a szegényeket ingyért, levezette a szüléseket. Díjazás mellett végezte a himlőoltást, a halotti vizsgálatot. Ellenőrizte az élelmiszereket, az italokat, a mészárszékeket, a vágóhidat, a húst, a gyepmesteri telepet. A járványügyek is hozzátartoztak. A testület megszüntette ezt a tisztséget 1923-ban. Állatorvos Az állategészségügy sokféle tennivalói közül többek között a hatósági húsvizsgálatot végezte, a közfogyasztásra szánt állatokat ellenőrizte 8-40 fillér közti tarifa ellenében. A város tulajdonában lévő állatokat ingyen gyógykezelte. A lakosok állatait a szabályrendeletben meghatározott fizetségért orvosolta. A módosult a hatásköre annyiban az idők folyamán, hogy a közigazgatási teendői megnőttek. Az állategészségi és állattenyésztési ügyekben szakelőadóként szerepelt. Az állatösszeírásokkal kapcsolatos tennivalókat összefogta, ellenőrizte. Az állatokon végzett műtétek tarifáit, a kóresetek tanulmányozására is alkalmas díjtételeket igen körültekintően meghatározták a szabályrendeletben.

49