Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

pen, hogy Szekszárdból igazi város legyen. Mindenképpen szakítani kellett a - „ nekünk mindig csak a morzsa jutott, azt is méreg drágán kellett megfizetni" - sikertelen periódussal.

16 A remény, a változtatás ígérete a városi feladatok teljesítésére alkalmas városi szervezethez és a derülátó, cselekvőképes tisztikarához kötődött. Ellenben az sem tagadható, hogy a rendezett tanácsú hivatal lendületében megtört, lépéshátrányban szenvedett, pénztelenséggel küszködő, álmos, kisvárost vett át. A rendezett tanácsú város szervezete és a tisztségviselői Szekszárd város jogállásának, a helyi köz-gondolkodásban használatos kifejezéssel élve a „ régi ősi városi rang" visszaállításának előfeltételeként a törvény szerint szükség volt a község összes egyenes állami adójának felénél nagyobb részt fizető polgárainak óhajtására és kötelezettség vállalására. Ennek teljesülésével az akadályok elhárultak a rendezett tanácsú város létrejöttének. Kellő törvényi biztosíték és bizonyíték megléte esetén azt már sem a törvényhatóság, sem a belügyminiszter nem vétózhatta 17 meg. A rendezett tanácsú város, mint a magyar közigazgatás egyik várostípusa a vármegye joghatósága alatt állt. Szekszárd, mint tízenháromezer katasztrális holdnál is nagyobb területű, 14269 főt számláló város a szolgabírói járásnak felelt meg, a polgármestere rangja pedig megegyezett a főszolgabíróéval. A város jogosult saját belügyeiben önállóan határozni, statútumokat alkotni. A városi vagyon fölötti rendelkezési jog is megillette. A törvény értelmében gondoskodni kellett az iskolákról, az utakról, a tűzrendőrségről, a közrendről, a szegényekről. A rendészeti hatáskör vonatkozott még a piaci, a vásári, mezei, hegyi, építészeti és közegészségi rendőrségre. Az adó kivetése és behajtása szervezett adóhivatalon keresztül történt. A hatásköri teendőket, a kötelezettségeket gyarapította a községi bíráskodás, az anyakönyvek vezetése, a 1886. évi XXII. te, a községekről 151. §, (TÖRVÉNY, 1886.), Tolnamegyei Közlöny 3. szám 1905. szeptember 7. 2. p. (TMK.), TMÖL, IV./411. Alispáni iratok, 5500/1914.