Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

tisztviselői kar és személyzet fizetésrendezése és nyugdíjjogosultságának bevezetése kapcsán felszaporodott költségek kezelésére pedig állami intézkedést, segélyt, támogatást remélt és prognosztizált, illetve 103 a törvény revíziójáról írt. A visszafejlesztőket türelemre intette. A virilisták előbbieknél jóval kisebb hányada támogatta a visszafejlesztő mozgalmat. A képviselőtestület 1913. október 2-i ülésén a virilisták közül csak hatan, Adler N János, Boda Vilmos, Dr. Hilberth István, Mehrverth Lajos, Shultz Gusztáv és Tarlós János szavazták meg a százas bizottság nagyközséggé visszafejlesztő indítványát.

104 Az ügy kimenetele tárgyában kétségtelenül Boda Vilmos visszafejlesztő mozgalom mellé állása bírt a legnagyobb hatással, mind tekintélyénél, mind lapjánál fogva, mely a visszafejlesztők szócsövévé vált is egyben. Annak ellenére, hogy Boda a várossá alakulás egyik kezdeményezője volt, és egy évvel korábban, 1912-ben még a városi tisztviselők tervbe vett nyugellátása mellett kardoskodott - mellyel az általa igen preferált tételt, miszerint „egy város fejlődőképes megalakulásának alapfája azonban a helyes, jó és gyors adminisztráció" vélte biztosíthatónak -, 1913 augusztusában „Egy üres címért nem vagyok hajlandófeláldozni községünk lakosságának anyagi jólétét" felkiáltással demonstratívan a kisgazdák kezdeményezéséhez csatlakozott.

1 5 Boda véleményének változását ugyan igazolhatja, hogy a pótadó 1912-ről 1913-ra ugrásszerűen növekedett, illetve ő hivatkozott az 1912. évi igen rossz bortermésre is, véleményem szerint csatlakozásában a pártpolitikai megfontolásnak is igen komoly szerep jutott. Hiszen látva a visszafejlesztő mozgalom erejét, félő lehetett, hogy annak sikeres kimenetelével, az amúgy függetlenségi alapon álló kisgazda mozgalom, és rajta keresztül a függetlenségi párt helyi szavazóinak nagy részét adó földműves, parasztgazda réteg önállósodhat végérvéfélelem a korabeli Veszprémben is hátráltatóan hatott egyes, fontos, az urbanizációval összefüggő kommunális beruházások megvalósulására. így pl. ott a villamosításra a tervezetnél csak 10 évvel később, 1908-ban került sor. V. FODOR, 1997. 163. p. TVMK 1913. augusztus 25. 1-2. p, október 6. 2. p. TMÖL, Szvi., kvt. jzk. 1913/74.; Bár virilsek közül a százas bizottság tagjaivá választották, de a képviselőtestületi szavazáson nem vett részt: Hauk Antal, Ludvig Károly, Salamon Jakab és dr. Szászy Endre. Singer Viktor részt vett, és a százas bizottság indítványa ellen szavazott. TMK 1913. július 6. 2. p. TMK 1912. június 2. 2. p. 1913. augusztus 24. 1. p.