Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

hasonlóan alakult, sőt a virilisták derékhadát alkotó 400-800 K közötti adófizetők Szekszárd esetében már jóval többen voltak: negyvenen, míg Zalaegerszegen huszonketten.

49 A fizetett adó nagysága szerinti rétegződés alapján a Dunántúl városai közül még Veszprém és Kőszeg rokonítható Szekszárddal, hozzátéve, hogy míg Veszprém virilistái a szekszárdiakhoz képest árnyalattal magasabb adót fizettek, addig a kőszegiek hajszállal kevesebbet.

50 Mivel Szekszárd virilistáival hozzávetőlegesen azonos gazdasági erőt képviselő virilis elitek a Szekszárd nagyságú, vagy valamivel kisebb városokban voltak találhatók (Veszprém: 14792 fő, Zalaegerszeg: 10844, Kőszeg: 8423), míg a jóval nagyobb gazdasági (vagyoni, jövedelmi) potenciával rendelkezők pedig a népesebb Szombathelyen (30947 fő), Kaposváron (24124) és Nagykanizsán (26524), azt gondolhatnánk, hogy ez népességszám függvénye.

51 Persze azé is, de ennél azért többről van szó. Egyrészt, mint láttuk, a népességszámkülönbségnek betudható mértéknél erőteljesebb az utóbbi városok virilis elitjének gazdasági fölénye, másrészt Kaposvár és Szombathely Szekszárdnál egyaránt kisebb lélekszámú város volt még a dualizmus korának kezdetén (1869-ben 6649, illetve 9666, miközben Szekszárd 11069 fő). Mindezek után felmerül a kérdés, mivel magyarázható e városok dinamikus fejődéséhez képest Szekszárd jóval mérsékeltebb előrehaladása? Mivel magyarázható a szekszárdi virilista elit e városoktól eltérő gazdasági (vagyoni, jövedelmi) ereje? Milyen, a város fejlődésében gyökerező okai lehetnek ennek? Ennek megválaszolását a következő fejezetben kísérlem meg. A város fejlődését hátráltató tényezők A város visszafogott fejlődésének magyarázataképp az alábbiakban négy lehetséges okot kívánok megfogalmazni: 1., a város természet- és gazdaságföldrajzi adottságai, 2., a város közlekedésföldrajzi 1908. évi zalaegerszegi virilis jegyzék megtalálható: ZML, Zalaegerszeg Rt. város i., Közgyűlési jkv. 3964/Kig. 1907.; Ezúton köszönöm meg Foki Ibolya, Paksy Zoltán és Récsei Balázs levéltáros kollégáknak, hogy a nagykanizsai, zalaegerszegi és kaposvári virilis jegyzéket felkutatták, és rendelkezésemre bocsátották. 50 ld. THIRRING, 1912. 670. p. 51 Ezek 1910. évi adatok.