Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

településeken a bankok az iparvállalatok és egyéb részvénytársaságok alapításában játszottak. így például míg Nagykanizsán - a helyi sajtónak a bankok ezirányú aktivitásával kapcsolatos elégedetlenkedése ellenére - 1908-ig a Kardos Sándor-féle kefegyár, a játékgyár, a Pátria pótkávégyár és a tárházak (gabonaraktárak) jöttek létre bankok közreműködésével, vagy váltak RT-vé, Szekszárdon a már említett Molnárféle Nyomda RT 1908/9. évi alapítása volt erre az első példa.

41 Molnár és a Báter nyomda egyesüléséhez a Hitelbank 180000 K részvénytőkével járult hozzá.

42 A Leopold Sándortól ekkor fokozatosan unokaöccse, dr. Leopold Koméi vezetése alá kerülő bank ezt követően a Szekszárdi Mezőgazdasági RT (1917.) és a Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari RT (1918.) alakításában működött közre.

43 Időben közel eső kereskedelmi célú, banki cégalapítás volt még Leicht Lajos vezérigazgatóságával a Szekszárdi Borértékesítő RT (1918.), valamint a Szekszárdi Ámforgalmi és Terményértékesítő RT (1921.). (Előbbi a Szekszárdi Takarékpénztár, utóbbi a Nemzeti Hitelintézet alapítása.)

44 Ha a szekszárdi virilisták összetételét, gazdasági erejét négy, Szekszárdhoz megközelítőleg hasonló nagyságú Dél- és Nyugat-Dunántúlon fekvő várossal, nevezetesen Kaposvárral, Szombathellyel, Zalaegerszeggel illetve Nagykanizsával hasonlítjuk össze, a következőket mondhatjuk: A szekszárdihoz nagyon hasonló Kaposvár, Szombathely és Zalaegerszeg esetében a virilisek foglakozáscsoportok szerinti összetétele. Az értelmiségi foglalkozásúak - köztük is az ügyvédek - mindhárom helyen meghatározó pozícióval rendelkeztek, őket a kereskedők követték. Mitöbb, az értelmiségiek számbeli fölénye Zalaegerszeg esetében feltűnő mértéket öltött. E három városban - Szekszárdhoz hasonlóan az ipar mérsékelt, de azért még valós reprezentációjával szemben a mezőgazdaság (birtokosok, földművesek, földbérlők) csak egy-két fővel képviseltetette magát a virilisták közt. Azonban Szombathely és Kaposvár esetében - Szekszárd mellett Zalaegerszeggel is ellentétben Zalai Közlöny 1908. december 21. 5. p., Hogy Szekszárd nem volt végletesen lemaradva, azt jelzi, hogy Veszprémben erre csak három évvel később, a kötő- és szövőgyár kapcsán került sor. V. FODOR, 1997. 174. p. TÓTH Z, (1989.) 300. p A Leopold vezette bank alapította 1917-ben a Máza-szászvári Hengermalom és Téglagyár RT-t is. COMPASS IL, 1922. Uo. 228,755. p.