Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)
gazdákból kikerülő választott képviselőtestületi tagok közt jelentős befolyásra tettek szert. A későbbikben erről még bővebben szólunk. Természetesen a várospolitika körül akkor is elő-előkerültek a pártelkötelezettség- és szimpátia szerinti eltérések, bár ezek a város ügyei körül nem voltak oly élesek, vagy legalábbis mindennaposak, mint az országos politika korabeli hullámai, vagy korunk várospolitikája kapcsán. Mi sem jelzi ezt érzékletesebben, hogy Szekszárd pont abban az időszakban birkózott meg a várossá válást megelőző procedúrával - 1904. augusztus végétől 1905. június 17. között -, mikor az ország a dualizmus korának legnagyobb válságát élte, és a legmagasabbra csaptak a pártpolitikai szenvedélyek. A pártpolitikai irányultságú - tipikusan szabadelvű kontra függetlenségi - ellentétek viszonylagos háttérbeszorulása vélhetően annak is betudható volt, hogy a virilisták közt nagy többségben voltak az 1905/6-ig, illetve 1909-tól kormányzó szabadelvű párthoz - később nemzeti párthoz - húzó, vagy legalábbis aziránt lojális testületi tagok. A viszonylagos pártpolitikamentesség másrészről köszönhető volt a városi ügyek jellegének, illetve a már fentebb említett ténynek, hogy ezek, ti. a városi ügyek kapcsán esetenként jelentősebb ellentét húzódott a virilisták és a jellemzően gazdaparaszti többségű választott tagok közt, mint a virilisták csoportján belül. Hogy azonban a pártpolitika, illetve az ahhoz kötődő személyi szempontok is komoly súllyal eshettek latba, mi sem jelzi jobban, mint a Hirling Ádám halálával, 1907-ben megüresedő polgármesteri szék körüli küzdelem. A függetlenségi párt színeiben ekkor már több évtizede országgyűlési képviselővel, a város életében régóta jelenetős szerepet vivő városatyával, Boda Vilmossal szemben, igaz nem nagy fölénnyel, a vármegye aljegyzőjét, Szentkirályi Mihályt választotta polgármesternek a városi közgyűlés. 20 Mindez, és az a tény, hogy erre a függetlenségi párt által dominált kormánykoalíció időszakában került sor, nemcsak a városi virilisták - és azon belül az (egykori) szabadelvű párthoz kötődő többség - súlyáról árulkodik, hanem a vármegye befolyásoló erejéről is. A fenntartói szerepvállalás alatt a virilistáknak a városi költségvetéshez - a községi pótadón keresztül - történő jelentős mértékű hozzáRészletesebben ld. e kötetben KACZIÁN Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá válása - 1905. c. tanulmány megfelelő részét.
