Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

19. TML. Hőgyész község képviselőtestületének jegyzőkönyve 1919. aug. 9. 20. TML. DunafÖldvári képviselőtestület jegyzőkönyve 1919. aug. 19. 21. TML. Tamási képviselőtestületének jegyőkönyve 1919. aug. 16. A 3 kizárt képviselő nem játszott különösebb szerepet a TK. időszakában. Friedmann pl. azt javasolta, hogy vizsgálják meg a trafikos miért nem tart árut, miért nem nyit ki. Bízzák a trafikot olyanra, aki gondoskodik majd a trafikról. 22. Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája; Szekszárd, 1941. 279. o. A valóságban Éri Márton csak augusztus 5-e után foglalta el régi helyét. 23. MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Archívuma Gy/a-38 Dr. Gaál Dezső ügyész kézzel írott visszaemlékezése. 24. TML. Szekszárd AI 2520/1919. 25. K. Balog: Vádirat helyett 166. o. 26. TML. Szekszárd FI 1831/1919. 27. Lásd: Dr. Gaál kézzel írott visszaemlékezését (Tolna megyei PB archívuma) 23. 28. K. Balog: Vádirat helyett 182. o. 29. MRT 1919. II. 1005. oldal 72 790/1919. sz. BM. rendelet. 30. MRT 1919. II. k. 1007. o. 103.res/1919. BM. sz. rendelet. 31. TmU l/l. 1919. szept. 14. 32. TML. Bartal család iratai 1919. szám nélküli iratok 8. 33. Lásd: Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció. Gondolat 1982. 56. oldal. 34. TmU. 1920. jan. 4. 35. A fogolycsere-egyezményt 1921. júl. 28-án írta alá Litvinov és Arnóthy-Jungerth Mihály. Ennek értelmében a halálraítélt vagy hosszabb időre elítélt mozgalmi vezetők cserébe magyar világháborúban fogságba esett tisztekért Szovjet-Oroszországba kerültek. Ezen egyezség szerint 1921-ben minden cserét le kellett volna bonyolítani, de még 1924-ig is elhúzódott a megvalósítás. Gyakorlatilag a tárgyalások 1921. közepéig csak azért húzódtak el, mert Horthyék Szovjet-Oroszország bukására, az intervenció győzelmére számítottak. 36. TmU. 1919. november 8. 37. TmU. 1920. július 31. 38. TmU. 1920. november 20. 39. TML. FI. 1859/1919. A kör működéséről egyéb adattal kutatásaink során nem találkozhatunk. 40. TML. VjF. 1906/1919. 41. TML. VjF. 2436/1919. 42. TML. FI. 1899/1919. 43. Tvm. Hiv. Lapja 1919.52. sz. 3. o. 5498/1918. ME. sz. rendelet és az 1919. III. sz. néptörvényt, amely a gyülekezési és egyesülési szabadságról szólt és visszaállította az 1918. október 30. előtti korlátokat. 44. TML. FI. 61/1921. (Szegheő Tolna vármegye katonai parancsnoka). 45. TML. FI. 2017/1919. 46. 1-1919. sz. oszt. Int. oszt. belügyminiszteri körrendelet a kommunista érzelmű egyének őrizetbevételének és internálásának szabályozásáról. Megjelent: Tolna vármegye Hivatalos Lapja XVII. évf. 52. sz. 1919. november 27. 47. 10 131/1919. sz. alispáni rendelet, amelyet megbízás alapján a vármegyei főjegyző írt alá. Megjelent: Tvm. Hiv. Lapja. XVII. évf. 52. sz. 1919. november 27. 48. 91 383/1919. VI. a. BM. rendelet. Megtalálható: VjF bizalmas 919/1922. és MRT 1919. 1076-1081. o. 49. Tvm. Hiv. Lapja XVII. évf. 55. sz. 1919. dec. 50. TML. FI. 2295/1919. irat a 384/1920. sz. kötegben. (Nemes: az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma M. on. 365-366. o.) 51. TML. 919/1922. VjF és 2/1920. (Radácsy Ede nyomozótiszt jelentése alapján javasolta internálásukat a völgységi járás főszolgabírója). 52. A fent nevezett kihallgatási jegyzőkönyveik megtalálhatók TML. VjF. Bizalmas 4/1920. és 17/1920.523,524 doboz). 53. TML. VjF. Bizalmas 26/1920. gyűjtőből a főispáni levél. 54. Az 1919. augusztus 9-én Pécsett keletkezett levelet Bartal kormánybiztos, mint a megyei kormány képviselője írta alá; TML. Szekszárd Bartal család iratai. Szám nélküli iratok 1919-ből a 6/1919. eln. sz. levél. 55. TML. Szekszárd: Bartal család iratai. Szám nélküli 1919-ből a belügyminiszter 5656 eln. sz. Bizalmas! Saját kezéhez fejléces levele. 56. Bartal a családi monográfiában kifejti, hogy ő volt Horthy egyik ajánlója, amelynek eredményeként Horthy a Károlyi Gyula-féle szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere lett. Bartal még 1919 szeptemberében is csak katonai diktatúrát, azaz szavai szerint „Diktatórikus alapokon álló nemzeti irányú kormányzatot" tudott elfogadni egyetlen kormányformaként. Bartal nem volt hajlandó tudomásul venni azokat a külső és belső okokat, amelyek Horthyékat arra késztették, hogy a nyílt katonai diktatúráról lemondjanak. Többször járt Horthynál Siófokon. Célja a nemzeti hadsereg létszámának növelése. (Ez volt Horthyé is). Úgy vélte a zavaros helyzetet kihasználva a hadsereg a megszállt területek egy részét vissza tudná foglalni és a béketárgyalásokra kedvezőbb feltételeket tudna teremteni. 57. Nincs róla adatunk. Beszédéből az derült ki, hogy újságírással vagy lapszerkesztéssel foglalkozott. Nem keresz. tény párti politikus volt. TmU. 1919. szept. 27. 327