Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

Ez viszont már azt jelenti, hogy tanítóink egy része nem akar belenyugodni kiszolgáltatottságába, változást akar, legalábbis helyzetének javítását. A VKM is felfigyel a politizálni akaró egyletekre és 1883. július 3-i 16 412 sz. alatt kiadott szigorú rendeletében már a feloszlatásukat is kilátásba helyezi. Leszögezi: a pártszellem távol tartandó a tanítóegyesületektől. 1884. október 8-án alakul meg a Tolna megyei általános tanítóegylet Schneider János bonyhádi rk. tanító elnökletével. Megalakulása szükséges volt az egyöntetűbb nevelési eljárások érdekében. Az egylet többek között célul tűzi ki a tanítók hazafias közszellemének kialakítását is.

81 Az egylet 3 évig működött, s azután nem adott életjelt magáról. Az 1892. november 3-i közgyűlésen Krammer János elnök a hallgatás okáról beszélt. Rámutatott arra, hogy Eötvös József a tanítói közszellem megteremtése, a tanítók önhiűvelődési vágyának felkeltése és ébren tartása, valamint a tanítói testületek erkölcsi tekintélyének emelése érdekében foglalta törvénybe a tanítók egyesülethez való tartozását. A 70-es évek végéig országszerte - megyénkben is - alakultak tanítóegyesületek. Ezek megnyitották az utat, megvitatták a nevelés és oktatás minden kérdését, az iskola és a tanító szellemi és anyagi érdekeit. Erre az időszakra esett a Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület megalakulása is. Hogy egy-két évi működés után mégis megszűnt, annak okait az elnök a következőkben látta: - A tanítók nyomorúságos helyzete. - Az egylet egyoldalú működése (mindig ugyanolyan témák szerepeltek körforgásszerűen), mely az idősebb tanítókat nem ambicionálta. - A nyolcvanas évek elején az rk. püspöki kar kötelező belépési jelleggel megalakíttatta mindenütt az rk. tanítóegyesületeket. - Az ev. és ref. felekezetek külön-külön egyesületet hoztak létre a megyében. - Mindezek miatt a megyei tanítóegylet maximális létszáma nem emlkedett 122 fölé. - A VKM a községeket felmentette a tanítóknak a gyűlésekre történő utazásuk alkalmával fizetendő napidíjak fizetése alól. - A VKM törölte az alpszabály azon pontját, mely kötelezővé tette volna a megye minden tanítója számára a belépést. - A megye hét egyesülete mellett egy 8. létrehozása 120-as létszámmal nem volt indokolt (430 tanító nevében nem tanácskozhatott és cselekedhetett 120 egyleti tag). Az újjáalakult egyesület új szabálytervezetet fogadott el, amely a következőket tartalmazta: - járásonként tanítókörök létesítését, melynek elnökei és jegyzői hivatalból tagjai a megyei általános tanítóegyletnek; - egy megyei szaklap szükségességét; - egy felelős szerkesztő és két főmunkatárs megválasztását a megyei szaklap szerkesztésére; - a megyei szaklap megküldését minden tagnak 1 korona évi díjért; - a megyéből eltávozó tanfelügyelő emlékére Varasdy Lajos-alap létesítését, amelyhez minden tanító hozzájárul, s kamatait tanügyi célokra fordítják.

82 A tanulók helyzete A megye tanköteleseinek létszámalakulását a 13. sz. táblázat adja.

83 A legszembetűnőbb, hogy a népoktatási törvénynek a tankötelezettségre vonatkozó előírásai nem érvényesültek. Ezért az 1876. évi 28. te. 6. §-ának 3. pontja elrendelte, hogy a tanköteles gyermekeket a tanév kezdete előtt a községi elöljáróságoknak össze kell írnia. 83