Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

gyedholdnyi kert használati ill. haszonbérleti jogát írta elő. Mindezek kiegészítéseként 5 évenként ötödéves pótlékot biztosított 50 frt-onként egészen 250 frt felső határig. A fizetésrendezés végrehajtásáról a VKM1894 márciusában kiadott 10 000 sz. rendelete intézkedett. A megye tanítóságát nagy csalódás érte, munkájuk lebecsülését látták az alacsony minimum megállapításában. Nem maradt más hátra, mint tovább fokozni a harcukat a fizetések és általában az életkörülményeik javításáért.

75 A tanítók nyugdíja Az 1875. évi XXXII. te. (a tanítói nyugdíjtörvény) megalkotásával a tanítóknak egy régi és jogos óhaja teljesült. Egy országos nyugdíj- és gyámintézetet állítottak fel, amely a jogosult tanítóknak rendes nyugdíjat, özvegyeiknek rendes segélyt, árváiknak rendes gyámpénzt nyújtott.

76 A nehezen megszületett törvényt a tanítók legnagyobb része lehangoltsággal fogadta: nem találták kielégítőnek, terhesnek ítélték a fizetendő évi járulék miatt - (ajárulékot sokáig kell fizetni, a nyugdíjat kevés ideig élvezhetik). Az igazság az volt, hogy évi 6 frtért 300 frt évi nyugdíjat kaptak. Akadtak tanítók még 1885-ben is, akiket a tanítói nyugdíjintézetbe való belépésre kényszeríteni kellett. A nyugdíjtörvény előtt 50 éves szolgálattal is csak koldustarisznya jutott a tanítóknak. A törvény 40 éves szolgálat után a minimális 300 frt-os nyugdijat biztosítja. Továbbá az önhibájukon kívül testi vagy lelki beteggé lett és alkalmatlanná vált tanítók 10 évi szolgálat után 120 frt nyugdíjat, legalább 5 év után végkielégítést kapnak évi 300 frt összegben. Az 5 évnél kevesebb szolgálat után 150 frt végkielégítést kapnak. Az özvegy tanítóné férje 10 éves szolgálata, 1 éves házasélet esetén évi 120 frt özvegyi segélyt kap, az árvák fejenként 25 frt segélyt kapnak évente. A tanítók árvái, ha mindkét szülő tanító volt 75 frt, ha csak az egyik szülő volt tanító 50 frt segélyt kapnak évente. Tolna megye nyugdíjas tanítóinak özvegyei 1878-ban kaptak először segélyt. Séner Ferenc, szekszárdi rk. tanító özvegye évi 111 frt-ot, Kolhozs János kisszékelyi rk. tanító özvegye évi 84 frt-ot kapott segélyként. 1881-ben ment nyugdíjba Tóth László begedi rk. tanító 100 frt-tal és Seiler Keresztély grábóczi tanító özvegye ez évben 84 frt-ot, 3 árvája 25-25 frt segélyt kapott az országos nyugdíjintézettől. A következő adatok Tolna megye nyugdíjazott tanítóinak, illetve segélyezett családtagjainak számát mutatják be a év tanító 1876 1877 1878 1879 1880 1881 2 1882 1 1883 1884 1885 2 Összesen 5 A táblázatból jól látható, hogy a nyugdíjak összege igen alacsony. 1883-ban Cziráky József dunaföldvári rk. tanító özvegye 6 kiskorú árvájával együtt 168 frt évi segélyt kapott. 1884-ben Walter Ádám cikói rk. tanító özvegye 8 kiskorú gyermekével együtt évi 168 6 81 törvényt követő első évtizedben:

77 özvegy árva évi frt 2 195,1 3 159,1 2 504,30 3 3 560,2 8 368,2 10 352,4 12 804,15 38 2942,30