Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

Ev Tantermek száma 1869 246 1876 280 1885 366 1890 407 1896 405 1900 ? Réh Ignácz-féle magánintézet, valamint a némedi izr. iskola az 1884/85. tanévben szűnt meg. 1886/87. tanévben Dőry Patlan Zombával, Kovácsi Tevellel, Palatincza Mőcsénnyel egyesült, ezért önálló iskolájuk megszűnt.Ugyanebben a tanévben szűnt meg a hanti községi, az ozorai rk. vegyes, a palatinczai rk. vegyes, az üvegbányatelepi ev., valamint a gyönki magán leányiskola is. 1887/88-ban a palatinczai, 1890/91-ben a györkönyi izr., 1891/92-ben a dunafóldvári orth. izr. és a szegzárdi felső leányiskola, 1900/01-ben a Döbröntepusztai rk. népiskolák szűntek meg.

51 Érdemes ezek után szemügyre venni, hogyan alakultak az elemi iskolák tantermeire vonatkozó számok: Tankötelesek száma Egy tanteremre jutó tanköteles tanulók száma 37788 154 36370 130 38600 106 41853 103 42000 104 41169 ? Az adatok alapján javulás figyelhető meg. Az iskolák taneszközellátásának alakulása Tolna megye elemi iskoláinak taneszköz-ellátottsága ebben az időszakban a 10. sz. táblázat szerint alakult.

52 A fejlődést az egy iskolára jutó taneszközmennyiség növekedésével mértük. Mint látható, a legnagyobb mérvű fejlődés a térképek, a faiskolák, az iskolakertek, a testgyakorlóterek számában mutatkozik. Az egyéb taneszközök, könyvtári könyvek számának növekedése viszont lényegesen kisebb mértékű. Említést érdemel - mivel ritkaságszámba menő -, hogy a janyapusztai iskola a VKMtől egy teljes tanszerkészletet kapott 1883. november 5-én. Hogy ez a készlet mit tartalmazott, s mi volt a forintértéke, arra utaló adatokat nem találtunk.

53 Szólni kívánunk a tankönyvellátásról is. Sajnos szomorú tény, hogy a tanulók nagy része (nyilván a szegényebbek!) nem juthattak hozzá a tankönyvekhez. 1884/85. tanévben pl. 775 tanulónak még ABC-s könyve sem volt, 1890-ben pedig 855 tanulónak hiányzott a tankönyve. A szegény tanulók tankönyvhiánya az egész időszakon át megfigyelhető, ezen még a jótékonykodási akciók sem tudtak lényegesen segíteni. Az állandósuló gond éppen a legmostohább körülmények között élő gyermekek munkáját nehezítette meg. A taneszköz- és tankönyvellátásból a községek tanügyi szemléletére is következtethetünk. Sok kiváló községben az iskolaügy egyszerűen elhanyagolt. Ezek közé tartoznak a következő községek: a) ahol rk. elemi iskola van: Decs, Felsőnyék, Fürgéd, Györe, Kakasd, Máza, Miszla, Nagy-Szokoly, Némedi, Palatincza, Pinczehely, Tabód, Udvari, Várdomb, Kis-Vejke, Závod. A két utóbbiban a taneszköz szinte ismeretlen. b) ahol ref. elemi iskola van: Medina, Miszla, Mórágy, Nagy-Székely, (magyar iskola), Némedi, Szedres, Tengőd, Borjád. c) ahol ev. elemi iskola van: Alsó-Nána, Györe, Murga, Mucsfa, Nagy-Szokoly, Uzd. d) ahol görögkeleti elemi iskola van: Alsó-Nána, Medina, Szálka. e) ahol izr. elemi iskola van: Bölcske, Gyula-Jováncza, Györköny, Bonyhád, Tamási, Hőgyész. 73