Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Károly István: Medinai földműves családok • 591

te feleségül 1888. január 11-én. E házasságkötésnél a férj vagyona fele akkora volt, mint apósáé. Nyanyaics Gavril Milkával lépett házasságra, 1861. december 3-án, Rafajlovics Gavril lányával. A két szülő ingatlan vagyona azonos nagyságrendű, szinte megegyező. A többféle mértékegységben megadott különféle jobbágytelek-tartozékok, a többféle művelési ághoz tartozó ingóságok felsorolásként nem adnak tiszta képet egy-egy család ingatlanvagyonáról. Ezért számoljuk át abszolút számmá a házasuló felek tulajdonait úgy, hogy 1 hold szántó=8,1 hold szőlő=80,1 hold nádas=4; 1 egész házhely=2 pozsonyi mérő —1 hold szántó, 1 szekér rét=l hold szántó. Az ismertetett házasságkötések vagyoni hátteréről máris sokkal egyértelműbb képet kapunk: Házasságkötési Házasuló felek, a családi vagyon abszolút dátum számmal kifejezve 1848. 02. 24. Domokos Ferenc 95 - Mészáros Erzsébet 27 1819. 02. 23. Horváth Mihály 87 - Csizmadia Zsuzsanna 174 1857. 02. 02. Sörös István 81 - Csizmadia Éva 174 1754 körül Bódai Mihály 374 - Domokos Heléna 127 1841. 05. 05. Kovács István 0 - Domokos Erzsébet 77 1828. 01. 22. Fejes Mihály 95 - Kovács Katalin 244 1761. 01. 20. Tóth István 368 - Futó Katalin 184 1827. 02. 26. Pákozdi Mihály 0 - Domokos Zsuzsanna 95 1825. 09. 09. Küfáber Mihály 95 - Oberlánder Erzsébet 150 1838. 11. 13. Nyanyaics Georgij 229 - Gojkovics Mária 4 1907. 11. 07. Deszancsics Mihály 1 - Gojkovics Szara 60 1876. 11. 01. Bérics Radoszlav 143 - Gojkovics Natália 4 1807. 11. 09. Gojkovics Joann 392 - Bérics Szófia 141 1894. 01. 20. Gojkovics János 392 - Romics Páva 39 1886. 02. 05. Bérics Milos 334 - Gojkovics Mária 392 1807. 11. 06. Simonovics Danilo 85 - Kozics Milka 231 Próbáljuk meg ezeket az abszolút számokat százasával lépkedve kategóriákba sorolni (0-100,101-200, stb). Azt tapasztaljuk, hogy azonos vagyoni kategóriába tartozó, tehát a valóságban közel azonos vagyoni helyzetben lévő családok között a vizsgált 16 eset közül 5, egy kategória eltéréssel 4 és két kategória eltéréssel 7 esetben történt házasságkötés. A felhozott példák nem tipizált kiemelések, hanem véletlenszerű kiválasztódások voltak. így kicsi az esélye annak, hogy torz képet fessenek a vagyon befolyásoló szerepéről a házasságkötési szokásokban. De torz képet mutat mindenképpen az általánosan elfogadott véleményhez képest, mely azt állítja, hogy elődeink féltékenyen őrködtek földbirtokuk és vagyonuk rangja felett, az úgynevezett „rangon aluli" házasságkötés, vagy ennek ellentéte igen ritka volt. Mint a bevezetőben utaltunk rá, dolgozatunk egy nagyobb szabású kutatómunka része. Medina lakosságából kiemeltünk tíz nagycsaládot, felvázoltuk azok történetét és néhány szempont szerint elemeztük őket; bő helyet biztosítottunk'módszertani kérdéseknek is. Ez volt dolgozatunk alapvető célja, így nem tértünk ki sok egyéb mellett még az alapvető demográfiai számításokra sem, mint például az átlagéletkor, a csecsemőhalandóság, a házasságok élettartamának elemzésére stb. Ugyancsak kevés adatot használtunk fel a feudális és újkori levéltári források település- és gazdaságtörténeti információi közül. Tematikájában is más, nagyobb lélegzetű feldolgozást igényelnének. Úgy véljük azonban, hogy a problémafelvetés szintjén így is sikerült érzékeltetni, hogy eddigi nézeteinket és az e té611