Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A törvény VIII. fejezete szerint a népoktatási intézetek a községhez tartoznak, melynek képviselőtestülete legalább 9 tagból álló iskolaszéket választ 3 évre. Az iskolaszék megválasztja a tanítót, hetenkint egy-egy tagja látogatást tesz az iskolában, őrködik az iskolába járás felett (szükség esetén büntet is), s végül felügyeli az iskolai pénzügyi alapot. Hatáskörébe tartozik a panaszügyek kivizsgálása, az év végi vizsgák felügyelete, határoz tandíjügyekben, gondoskodik az iskola felszereléséről, az épület javításáról. Megyénként tankerületek alakulását határozza meg a törvény, s e kereteken belül az oktató-nevelő munka irányítását és felügyeletét a tanfelügyelő végzi a tankerületi iskolai tanács segítségével. Ez utóbbit 5 évre választják, 14-34 tagú és negyedévenként tanácskozik. A törvény utolsó fejezete a tanítókkal kapcsolatosan rendelkezik. Csak képesített tanító tanítását engedélyezi, akit az iskolaszék választ meg. A 141.§ kimondja: „Semminemű hivatalt a tanítóság mellett nem viselhet." Fizetése: tisztes lakás + negyedholdnyi kerten kívül, elemi iskolai rendes tanító legalább évi 300 frt, elemi iskolai segédtanító legalább évi 200 frt, a felsőnépiskolai tanító legalább évi 550 frt a felsőnépiskolai segédtanító legalább évi 250 frt, a városok polgári iskolai tanárai évi 800 frt, a kisebb helyek polgári iskolai tanárai évi 700 frt, a polgári iskolai segédtanítók évi 400 frt ill. 350 frt készpénzfizetést kapnak. A törvény biztosítja a tanítóárvák segélyezését, bármely helyen és bármilyen tanintézetben való továbbtanulásukat. A törvény azt is előírta, hogy „A községi nép- és polgári iskolai tanítók kötelesek minden tankerületben tanítói testületté alakulni"'(147'. §). A tankerületi tanítói testület járásonként tanítói körökre oszlik, melyek évente kétszer, az egész tankerületi testület pedig évenként egyszer tanítói értekezletet tart. A tanügyigazgatás nehézségei és annak következményei A törvény végrehajtása nyomán létrejön a tanfelügyelői intézmény. Annak életbe léptetésekor Tolna és Baranya megyék számára 2 tanfelügyelővel és 1 tollnokkal közös tanfelügyelőséget hoztak létre. Székhelyéül Pécs városát jelölték ki. Ebben a rendszerben Tolna megye tanügye mostoha gyermekként szerepelt. A megye többszöri kérésére a VKM 1873. évi 12418. sz. rendelkezése alapján az egyik tanfelügyelő (Dömötör János) Szekszárdra költözött. A VKM azonban ezt az intézkedést megváltoztatta (1874. évi 21155. sz. VKM-rendelkezéssel) és újra Pécsre rendelte a tolnai tanfelügyelőt. A megye természetesen erősen tiltakozott a VKM e lépése ellen - hasztalanul. A VKM arra hivatkozott, hogy a tolnai tanfelügyelő így is köteles lesz a Tolna megyei iskolákat negyedévenként meglátogatni, a megyei iskolatanács ülésein megjelenni, s az ügyfeleket ez alkalommal meghallgatni. A minisztérium döntését azzal indokolta, hogy „az ország gazdasági viszonyai nem teszik lehetővé a tanfelügyelőségek szaporítását", a tanfelügyelő lakásának Pécsre való áttételét azonban bizonytalan időre elhalasztotta. A megyei iskolatanács többször is foglalkozott az önálló tanfelügyelőség létrehozásának kérdésével (1872. szeptember 11-én, 1874. október 22-én), s legfőbb érvként azt hozta fel, hogy a tankerületek egyenként is nagyok, az egyesített tankerület pedig a többi megyék tankerületéhez képest is igen hátrányos helyzetben van. Baranya megyében 345 község 359 iskolával, Tolna megyében 120 község 170 iskolával, az egyesített tankerület 465 község 529 iskolával alkot egy tanfelügyelőséget. Ugyanakkor Somogy megye 314 községe 373 iskolával, Zala megye 249 községe 60