Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

Tehát „a körülményekhez képest" megfelelő légkörben foghatott hozzá a főispáni tennivalókhoz. A 48-as törvények által elindított események sűrűjébe csöppenve főispánságának első napjait tájékozódásra használta fel. Közvetlenül is, hivatalos úton is most szerzett tudomást a megyei dolgokról. Viszonylagos nyugalomról szóltak a beszámolók. A megye határain belül átfogó lázongás, zavargás nem robbant ki. Mozgolódások azonban hol itt, hol ott támadtak. Több esetben, főleg a falvakban zaklatták a helybeli jegyzőket, földet, legelőt foglaltak el a parasztok.

25 Szekszárdon gyújtogattak, három ház leégett.

26 Sztankovánszky Imrének a meggyőzés erejével sikerült elérnie a kedélyek lecsillapítását. A proklamációkat, hirdetményeket a legkisebb településekre is eljuttatták. A főispán a járási főszolgabírókat tette felelőssé a körzetükbeh az agitáció sikeréért, a rend megőrzéséért. Az élet nem állhatott meg. A megélhetés mindennapos gondja és a szükségszerűség is sürgette, hogy a hétköznapok megszokott rendje folytatódjék. Tavasz lévén a mezőgazdasági munkákra kellett koncentrálniuk. Megyeszerte összeírták a bevetetlen telkeket, a majorsági földeket.

27 Tolna minden pontján hozzáláttak a mezőgazdasági területek megmunkálásához. Legelső teendői közé sorolta a kormányzattal, az egyházzal, a megyével való kapcsolatfelvételt. A megye nem jelenthetett számára nehézséget, hiszen itt született, éveken át fontos hivatalt viselt. Tisztában volt a helyi erőviszonyokkal. Gondot inkább a folyamatban lévő ügyek, változások követése okozhatta. A megyei közélet, a más alapokra épülő szemlélet újszerűségét már észlelhette a főispáni beiktatásakor. Megváltozott megyei közgyűlést talált, ugyanis az 1848. XVI. és XVIII. törvénycikk a nemesi vármegyei önkormányzatot népképviseleti alapokra helyezte. A XVI. törvénycikk a közgyűlés tagjává tette a községek delegáltjait. Tolna megyében 1848. április 3-ig a hagyományos nemesi közgyűlés gyűlt össze. Május l-ig viszont a központi választmány és a régi nemesi rend együttes ülése volt a megye egyetlen önkormányzati szerve, amely csak formálisan működött. Gyakorlatilag még a rendi keretek közt összeült nemesi ülés javasolta Sztankovánszky Imrét a főispáni székbe. Hivatalba lépésekor már a XVI. törvénycikk 2. §-nak előírásai alapján megalakult közgyűlés ülésezett. 1848. május elsején ült össze első alkalommal az állandó bizottmány a községi küldöttek, a régi jogon a nemesek és a tisztviselők jelenlétében. Ügyintézésben nem következett be lényegbevágó módosulás. Sztankovánszky Imre tisztújítást nem rendelt el. így az 1845. évi augusztus 21-én megújított tisztikar intézte az ügyeket. Az időközén megüresedett vagy az újonnan szervezett állások betöltését az 1848. XVII. törvénycikk a főispánokra bízta, akiknek a tisztviselők alkalmazása, illetve kinevezése terén a megyei állandó bizottmánnyal egyetértésben kellett eljárniok. Sztankovánszky Imre nemigen éltezzel a lehetőséggel. így aztán Tolna megyében a kizárólag nemesi származású tisztviselők összetételében nagyobb változás nem történt egészen 1849. február 14-ig, az első osztrák megszállásig.

28 Sztankovánszky Imre főispán olyan megye élén állt, ahol a közigazgatás vezetőgárdája egykori pártállását tekintve igencsak különbözött. A tisztviselői kar Augusz, Dőry, Perczel, Forster, Jeszenszky család tagjaiból tevődött össze. Jelentős részük 48 előtt a kormánypárt leghűbb kiszolgálói voltak. Az igaz, hgy az események sodrában nyíltan nem léptek fel. A függetlenség kérdésében egyetértettek a forradalom híveivel, de nyilvánvalóan nem lelkesedtek a nemesi kiváltságaik elvesztéséért. Hozzáállásuk nem volt egyértelmű, s a kiszámíthatatlanul alakuló eseményekben a liberálisok számára nem jelenthettek biztos támaszt. A főispáni választás előtt a megye már olyan fontos ügyekről intézkedett, mint a követválasztás, nemzetőrség szervezése, újoncösszeírás. Sztankovánszky Imrének csupán annyi dolga volt, hogy folytassa a már megkezdett ügyeket, hatalmánál fogva gyorsítsa, illetve ellenőrizze a végrehajtást. A vármegye a közrend fenntartásáról, a védelemről a kezdetektől fogva gondoskodott. Ez mindvégig a legfőbb teendői közé tartozott, mert a közbiztonság 518