Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513
megegyezett a többség, a kiváltságaihoz ragaszkodó középbirtokosok elképzeléseivel. Sztankovánszky Imre és a megye liberalizmusa a magyar nyelv, a vallás- és lelkiismereti szabadság, a jobbágyok birtokszerezhetési joga, az adó és újoncozás kérdésében nyilvánult meg. 5 A megyei ellenzék a reformok elfogadásáig jutott el. Ez a csoport szemléletében sokat, magatartásában alig lépett előre. Tolna megyében a liberalizmus hívei elsősorban az árutermeléssel foglalkozó nemesség köréből kerültek ki. Csapó Dániel, Bezerédj István, Sztankovánszky Imre jelentős birtokokkal rendelkeztek. Próbálkoztak az okszerű gazdálkodással is, de számos, a feudális viszonyok okozta akadályba ütköztek. A kiutat keresve álltak a kibontakozó megyei reformmozgalom élére. A középbirtokosoké volt a vezető szerep az egységesülő liberális mozgalomban. Ezt a szerepet fenntartásokkal vállalták, és elsősorban kompromisszumok útján kívántak változtatni a társadalmi problémákon. A többség úgy vélte, hogy a „haza és haladás" kérdése a reformokkal megoldhatók. Az ország a hitelhiány, a szűk belső piac és az ipar fejletlensége miatt küszködött. A nemesség pedig a tőkehiány miatt ragaszkodott a robotoltató rendszerhez, a lassúbb reformokhoz és a nemesi kiváltságaihoz. Emiatt kevesen értették meg a gyökeres változtatás gondolatát és szükségességét. 6 Sztankovánszky Imre a reformkorban mindvégig reformernek számított, tisztviselőként és magánemberként egyaránt. Megértette, hogy az ország érdekében tovább kell lépni. Ezért támogatott minden haladó kezdeményezést. Azonban nemesi származása és gondolkodása miatt idegenkedett a forradalmi gondolatoktól. A hivatali karrierjét nem mondhatjuk látványosnak. 1834-ben Csapó Dániel országgyűlési követségéről lemondott. Ekkor Sztankovánszky Imrének jó esélyei voltak a követi tiszt megszerzésére. Ezt azonban a konzervatívok meghiúsították, mert a liberális elvek elkötelezettjeként tartották számon. 7 1835-től a vármegye főjegyzője volt 8 , aktív részese a megyei pártharcoknak, amelyek szinte sohasem szüneteltek. 1836-ban a megye élén változások következtek be. A konzervatív gróf Esterházy Károly került a főispáni székbe, aki tisztújítást rendelt el, ami a konzervatívok megerősödéséhez vezetett. Az ellenzék kénytelen volt meghátrálni. Egyedül Sztankovánszky Imre őrizte meg a hivatalát. A haladó törekvések szolgálatában a beteg Csapó Dániel, az öreg Augusz Antal és a mellőzött Bezerédj István helyét töltötte be. Magyarázható ez a mindkét pártbéliek közötti népszerűségével, nyílt összeütközést kerülő egyéniségével. Egyéni adottságai alapján a kapocs szerepét, a közvetítő egyáltalán nem hálás tennivalóit láthatta el. A két tábor között az 1839-es követválasztások során kenyértörésre került sor. A tettlegességig fajult választási küzdelemben a pecsovicsok, azaz a kormánypártiak szereztek többséget. Bezerédj István visszalépett. Sztankovánszky Imre is megvált a főjegyzői funkciójától és nem vett részt a reformkérdésektől teljesen elzárkózó megyei vezetésben. 9 1848-ig nem viselt semmiféle vármegyei tisztséget. A visszavonulása nem jelentette a közügyektől való elzárkózást, hiszen a megye egyik legrangosabb birtokosa volt, és így a közgyűlések állandó résztvevője. Ez idő alatt is változatlanul megmaradt Bezerédj István és a reformtörekvések legodaadóbb hívének. Az 1843-44. évi országgyűlés alatt a megyei ellenzék tevékenysége ismét fellendült. Elsősorban Bezerédj István, Sztankovánszky Imre és ifjú Bartal György fáradozott a reformok népszerűsítésében és elfogadtatásában. A reformerek fokozott szervezkedésére a kormány szigorú szankciókkal válaszolt. Ennek hatására a kormánypárt hívei is szembefordultak az ellenzékkel. Ifjú Augusz Antal is ekkor távolodott el a reformmozgalomtól, és szegődött a kormánypárthoz. 10 Az 1840-es évek közepén a gazdasági fejlődés és az általa kibontakozott társadalmi mozgás már jelezte a bekövetkezendő változásokat. A liberális nemességet a reformmozgalom válságából a nyugat-európai forradalmak mozdították ki. 11 1848 tavaszán Magyaror514
