Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

vagy Török erejével, vagy másképpen, az Attya, Annya kénszerittésébül, avagy Keresztesnek adóssága complanatiojára nézve. Mongya meg azt is: Hogyha nem hallották-é valaha azon Keresztes Miklóst panaszolkodni, hogy házassága után, Kalmár Zuzánna feleségével semmi köze nem volt volna, és gyermeki ésszel birván, azt sem tutta gyengesége miatt miben állyon az házasság. Tudgya-e, hallotta-e, hogy ha kivánta-akarta volna-e akkor Tolnai Török Ur s Ispaia, erővel a maga mostoha Török Fiának feleségül adni, és ezen okbul kölletett az Apjának Veszprémbe őtet eliktatni, hogy Törökké ne lehessen, és nem maga szökött el az Asszony. Tegyen arrul tanubizonyoságot, hogy látván Keresztes Miklós, Kalmár Zuzánna, nem szeretné őtet, illyen gyenge menyecskét igaz hiti ellen a Török Kadiára s törvényére kivánta vinni, avagy vitte és egynéhány ízben keményen megkorbácsoltatta volna ottan, és Törökké is tenni. Tudgya azt is, hogy azon Keresztes Miklós, másképpen is, merő Véráruló, Törökös Ember volt? Tudgya-e azt is, hogy amidőn Keresztes Miklós elvette volna Kalmár Zuzánnát, lehetett negyven esztendős? Emlékezik-e arrul a Tanú, hogy amidőn Veszprémben Kalmár Zuzánnát kéntelenitetett elvinni, eleget leveleztek, izentek Keresztes Gergelynek(l), hogy az igazságra ment volna föl az Asszonyhoz, de nem ment. Annak utánna, mennyi idővel választották volna el, s kicsoda, ha a Sz. Papi Széke, vagyis Preadicatorok, avagy ki szabadította föl a Férhez menetelre, és hány esztendőre ment férjhez elmenetele után az Asszony; amint hogy abban az időben sok történt efféle példabéli állapot. Tudgya-e azt is bizonyosan hogy mindaddig nem ment Férhez, mig föl nem szabadították. Vallya meg azt is, hogy amidőn ennek előtte, az elmúlt 1715. esztendőben Körösztös Miklós, Kalmár Zuzánnának szabadcsága iránt való levelet adott volna, azt mondotta-e, hogy ő, úgymint Keresztes Miklós, amikor Kalmár Zuzannával megeskütt, a Török Bibliára eskütt a Copulatiokor. Kiket tudna, ebben a dologban jó Tanuknak lenni? Mondgya meg azt is, hogy midőn a szabad levelet atta volna ki Keresztes, emiitett Kalmár Zuzánnának, akkor is azon adósságbeli hat forintot, követte volna Kalmár Zuzánnán, mellynek megelegittésére az Attya s Annya erővel atta volna néki. 1. Fatens Csámpai Mihály 55 év körüli Paks mezővárosbeli lakos, a nemes Daróczi család taxás alattvalója, eskütétel után a következőket vallja: 1./ Tudgya bizonyossan, hogy Kalmár aliter Capo Zuzánna, amikor Körösztös Miklósnak eladatott körülbelül 10 vagy 11 esztendős korában tudatlan lévén, nem is érdemiette volna meg az házasságot, sok emberek csúfjára esett, és amidőn elvette volna maga Keresztes lehetett körülbelül 40 esztendős. 2.1 Tudgya azt, mint ahogy ezen Zuzánnának Annya adóss lévén 6 forinttal Keresztesnek, kérte az adósságot, szegénysége miatt nem athatta meg néki, hanem kínálta lányával:,,Jobbat adhatok én az 6 forintnál néked!" 1.1 Hallotta Keresztes Miklóstul, hogy véle laktában elvett Zuzannával semmi köze nem volt véle, és azon eladott leánzó nem is tutta, mire való a házasság. 4./ Minthogy Keresztes Miklós öreg, a leánzó penig gyenge lévén, nem szerette, arra nézve akkori Tolnai Emeng Török, a maga mostoha Fiának Feleségül akarta venni, amint is akkori időben sok példák történtének; tudni illik a város Jancsárja, mint egy gondviselője erővel egy városi Ember leányát elvette, ez illyetén példákra nézve kénszeritetett az Attya, leányát bátorságos helyre vinni, hogy Török nemzetté ne legyen. 5./ Hallotta házassága után, hogy Kalmár Zuzánna nem szerette volna Keresztest, Törökkel ijeztette, Kádiára vivén az Emeng ágashoz kötöztette a menyecskét, ugy korbácsoltatta. 6./Nihil. 7./ Lehetett Keresztes 40 Esztendős, nem volt illendő személy azon gyenge leánzóhoz. 8./ Hallotta azt