Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867) • 5

az oktatást. Elkerülte az iskola a bezárást az 1855-1856-os válság idején is, amikor Magyari Kossá Sámuel, mint az iskola világi gondnoka kísérletet tett arra, hogy átvegye az iskola közvetlen vezetését, tetszése szerint váltva le és nevezve ki az iskola tanárait és igazgatóját. Az egyházi vezetés, az iskola tanárai és a világi gondnok közötti viszály, amely a hatáskörök tisztázatlanságából, hatalmi villongásból fakadt, lehetőséget adott a politikai hatóságoknak arra, hogy megsértve az iskolák ősi autonómiáját, beavatkozzanak belügyeibe. Az 1856 januárjában összeülő református értekezlet végül megalkotta az iskola statútumát, de a viszálykodás ezzel még korántsem zárult le.

295 Az ügy lényege az volt, hogy biztosítják-e az iskola munkájához feltétlenül szükséges önállóságot, úgy az egyházi, mint a világi patronálókkal szemben. A tanárok még a tanügyi kérdésekbe sem szólhattak bele. Egy korabeli idézet szerint „a tanár valóban alig volt egyéb, mint a helybeli patrónus földes úrnak bókolással robotoló jobbágya. '

m Magyari Kossá feudális kényúri magatartása minden jóakarata és áldozatkészsége ellenére az iskola fejlődésének kerékkötőjévé vált. Ha a tanintézet még a belső villongások válságos időszakában is működőképes volt, ez mindenképpen nagy életerőre vall. Az iskola egyházi fenntartója a külső-somogyi és a tolnai egyházvidék volt. Jelentős anyagi támogatást élvezett a környék református vallású földbirtokosaitól. így anyagi ereje is nagyobb volt, mint a sárszentlőrinci iskoláé, mintegy évi 4000 Ft jövedelemmel rendelkezett.

297 Az 1856-os statútum 5 tanári állást rendszeresített, de ezek nem voltak állandóan betöltve. A tanárok személye a vázolt okok miatt gyakran cserélődött. Pápán, Kecskeméten teológiát végzett papok, vagy jelöltek töltötték be az állásokat.

298

1860-1861-ben az iskola új épületet kapott.

299

1863-1864-ben bevezették a haladó osztályrendszert, vagyis minden tanár végig ugyanazt az osztályt tanította,

300 ami jelentős visszalépés volt a szaktanári rendszerhez képest. Viszont ugyanakkor hozták létre az iskolaszéket, amely lehetőséget adott a tanároknak az iskola ügyeibe való beleszólásra, megszüntetve a patronálóktól való szolgai függést.

301 Az 1860-as években vették át a tanárok az iskolai pénztár vezetését is, ezt követően gyorsan rendbejöttek az iskola addig zavaros pénzügyei.

302 Korszakunk végén, 1868ban újra bevezették a szaktanári rendszert, és az iskola minden tekintetben konszolidálódott. Bár az iskola állapotai egy évtizeden keresztül ziláltak voltak, az iskola vonzereje mégis nagy volt. 1855-ben 85 tanulója volt az iskolának, kétszer annyi, mint a sárszentlőrincinek. A Gyönk körüli hat megyében ez volt az egyetlen református algimnázium.

303 Az iskola nemcsak a reformátusok körében volt népszerű, számos katolikus tanuló is járt oda.

304 A területileg illetékes hőgyészi szolgabíró nem tudta végrehajtani az utasítást, az engedéllyel nem rendelkező katolikus tanulók eltávolítását, mivel közülük 9 nem az ő járásából, sőt némelyik nem is a megyéből való volt. Tehát az iskolában nemcsak megyén kívüli reformátusok, hanem katolikusok is tanultak. A főbírói jelentés közli a katolikus tanulók szüleinek foglalkozását, társadalmi állását is. Szerepel köztük a megye egyik legtekintélyesebb családjának, a Csapó családnak egy sarja, erdőmester jegyző, molnár, vadász, festő, gyógyszerész gyermeke.

305 A legpikánsabb talán Szalay György, a szomszédos dombóvári járás főbírójának helyzete. Katolikus létére engedély nélkül járatta fiát református gimnáziumba. Mentegetőzése segít megérteni az iskola vonzerejét. Fia nem ismeri a német nyelvet, amelynek megtaníttatását apai kötelességének érzi. Gyönk közel fekszik székhelyéhez, Tamásihoz és teljesen német ajkú, míg a legközelebbi katolikus gimnáziumok Pécsett és Fehérvárott nemcsak messze vannak, de jórészt magyarok is lakják.

306 Még két fontos adalék Schmidt Ferenc dombóvári erdőmester kérelméből: két fia után Gyönkön 500 váltó forintot fizet évente, míg Pécsett 800 Ft-ba kerülne taníttatásuk. Gyönkön kevesebb a tanuló, így többet tudnak velük foglalkozni.

307 Bármennyire népszerű volt is a két megyei algimnázium, önmagában nem elégítette ki a középfokú oktatás iránti igényeket. A már említett felekezeti akadályok mellett azért sem, mivel csak algimnáziumokról volt szó, nem nyújtottak lehetőséget érettségire és továbbta47