Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Es mivelhogy az őrlőnek nagy kár okoztathatik, ha 1. Az lapitzkák a kerékről lehullván frissen meg nem újíttatnak, holott ahol lapitzka vagyon, azon része a keréknek szaporán forog, azon része pedig ahol nintsen, lassan forog, s ahoz képest a gabona nem egyaránt őröltetik, kevesebb lisztet, s több korpát szokott adni. 2. Midőn a malom kerekek kevés őrlő, de elég víz lévén nem foroghatnak mindnyájan, avagy az puszta silip nagy vízzel szántszándékkal fel nem vonyattatik, és következendő képpen az forgó lapitzkás kerekek, a bő víz miatt, igen sebessen hajtattnak, amelly által sok liszt elszóródik, az többi pedig vagy megmelegszik, nagyon, vagy az eltartásra alkalmatlanná tétetik. 3. Item, ha kitsiny vízzel a rekesztők minden válunál egészlen felnem vétetnek, és így a víz valamennyire akadályoztattatik, a lapitzkás kerékre is nem elegendő víz bocsáttatik; melyből á következik, hogy a kerekek gyarlón forognak, az Szem tsak eldaráltatik, és az őrlőnek kárával, kevés liszt jön le. 4. Ha a sok esső és árvíz az restségből a zugión el nem bocsáttatik, és az kerekek igen sebessen hajtatván, az gabona elmelegszik, megég, és kevés az is pedig ízetlen és keserű liszt őröltetik. Kilenczedszer: Tehát a Molnár azon lészen hogy 1. Mihelyt a keréken valami lapitzka hejját észbe vészen azontól mást tsináljon reá. 2. Midőn elegendő vízzel, az őrlő szűk volta miatt, minden kerék nem foroghat, az víznek fogyasztására a puszta silip felvonyattassék. 3. Kitsiny vízzel, vagy a rekesztők, mind egyaránt felvétessenek, hogy egyaránt forogjanak a kerekek, vagy egyik vagy másik vállú, addig elrekesztessék, míglen a víz elegendőképpen meg nem árad. 4. Az árvizek a zugon elbocsáttassanak. Tizedszer: Szabad lészen az őriősnek előbb oda haza, vagyis a malomba megtisztíttani a gabonáját, felhordani, meg őrölni, és mindenről gondot viselni, hogy mind sok, mind jó lisztet nyerhessen. Tizenegyedszer: Az őriősök minden veszély válogatás nélkül rend szerint őröljenek, a ki előbb jött előbb, az utóbbi utóbb semmi barátságot vagy atyafiságot tekintvén; hanem, ha valaki jó akaratból, engedné másoknak az elsőséget. Legkevessbé engedtetik meg a szegényt, a ki kevés gabonát példok de egy vagy fél mérőt hoz, hátra állítani; hanem rend szerint kell hagyni őrölni; és pedig mind gazdagnak mind Szegénynek egyaránt jó fehér lisztet, egyiknek úgy mint a másiknak Szolgáltatni. Tiltatik keményen, hogy azért a Molnár vagy ajándékot, vagy borra valót, vagy több vámot vegyen az őriőstől az alábbi említtendő büntetés alatt: Tizenkettődször: Midőn valamely fél az ő kimutatott kerekén őröl, nem szabad sem a Molnárnak, sem a másik félnek, más gabonát hegyébe felhordani, és közössen le őrölni, hanem kinek kinek magánosan készíttessék el á liszti, á mint hogy a gabona is különbőz, egyik alább való, a másik több lisztet ád, és így azon fél nagyon megcsalódnék, a mellyik jobb életet hozott volna a malomba. Hanem a két szegény fél kevés, egy vagy két mérőből álló gabonával egyszersmind érkeznék, és a molnár neheztelne olly kevés quantumot magányosan meg őrleni; tehát a molnárral és egymás között megegyezhetnének, hogy együtt föl önthetnének, s őrölhetnének, és egyarányú mértékben adattathatnék ki mindenik félnek mind a ki járandó liszt, mind a korpa. Tizenharmadszor: Tartozik a molnár a szerint, a mint a malma vagyon készítve, s ami nemű lisztnek, vagy darált életnek nemeit szokott őrölni, avagy darálni; minden őriősnek a mint kívánja, jól és helyessen elkészítteni, és ami a korpa vagy darált jószág esik, azt néki minden viszsza vonyás nélkül viszsza adni. Mivel pedig különb különbféle bé tett panaszokból tapasztalhatni, hogy az őriősök az ő gabonájukból, az lisztnek külömb nemeire nézve sokféle mentségek alatt, igen keveset nyertek viszsza.: sokat. 421