Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

/ ben magánmalom nincs, de a faddi és kölesdi malom kapacitásnövelésével ezen malom további működtetése nem indokolt, mert ha a két malom létesít cseretelepet, a községet zavartalanul el tudják látni. Tolnai malom: villanymeghajtású, 90 q kapacitású, vámőrlési malom. Körzetében magánmalom nem működik. A későbbiek során mint körzeti malom fejlesztendő, melynek során távolsági őrlést is végezhet. Kölesdi malom: villanymeghajtású, 60 q kapacitású malom, melynek épülete KÖlesd és Kistormás között fekszik mindkét településtől kb. 500 m-re. Fejlesztése a jelenlegi épületben nem oldható meg, így célszerű lenne a gépeket átszerelni a Kölesd községben működő Bersica malomba, amely jelenleg még magánmalom. így kisebb berendezéspótlással a malom kapacitása 200 q-ra növelhető. Az átszerelés során leállítható még a medinai malom is. Összegezve a tárgyalást, megállapítható, hogy továbbműködésre javasolták a megnevezett 26 malmot, mintegy 4500 q búza, 150 q rozs napi őrlési kapacitással. Leállításra pedig 22 malmot javasoltak. A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltakat az MDP Tolna megyei Bizottsága jóváhagyólag elfogadta.

202 Az államosítások során tulajonképpen döntő feladat volt, hogy az átvétel zavartalanul történjen, és az üzemeltetés folyamatosan biztosított legyen. Az egyes malmok átvételéről részletes adataink nincsenek, de az Eszterházy Hengermalom Dombóvár jelentése az MDT Tolna megyei Bizottságának megnyugtató helyzetet közöl: „5MI1949. sz. levelükre közöljük, hogy a Galambos Malom Szakály, mint Kovács malom Magyarkeszifelett a felügyeletet átvettük. - A kinevezett telepvezetőket megfelelően kioktattuk, az illetők a dolgozóikkal a kisgyülést megtartották, a hangulata dolgozók körében megfelelő. Utasítást adtunk, hogy a termelést minden esetben tovább kell folytatni."

263 Mint tudjuk, 1950 júniusában megalakultak a tanácsok, és ettől kezdve a Tolna Megyei Tanács igen fontos és koordináló szerepet töltött be a megye gazdasági életében. A megyei tanács gazdasági irányító szerepét mutatja, hogy az 501/26/1950. sz. népgazdasági határozat alapján a tanács közvetlen irányítása alá rendeltek 18 vállalatot. Ezen az 1950. dec. 9-i megyei tanácsülésen hozták azt a határozatot, hogy 1952. június l-ig a tanács alá sorolják még a „nem országos jelentőségű megyei malmokat is."

m Az államosítás így gyakorlatilag 1952. júniusig befejeződött és kezdetét vette a malomipar történetének egy új korszaka. A kezdeti nehézségeken túljutva a malmok a Tolna megyei Malomipari Egyesülés keretén belül működtek. Ez a szervezet képviselte a racionalizálások befejezése után 1952 júliusában a megye 39 malmát, és 334 dolgozóját.

205 410