Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

A mezőgazdaság túlsúlyát jelzi, hogy a megye összes keresőinek 73%-át a mezőgazdaság foglalkoztatta, míg az iparban lévők aránya a 10%-ot sem érte el. A felszabadulás időpontjában a megye területe 3601 km

2

, a lakosság száma pedig 273 354 fő volt.

176 Mint arról már az előző fejezetben is szó volt, Szekszárd város katonai parancsnoka, Davidov kapitány 1945. február 19-én elrendelte, hogy az egész megyére vonatkozó statisztikai jelentést készítsenek, és a végleges adatokat febr. 28-ig adják le. E kimutatás alapján a megye ipari szerkezete a következő volt: Élelmiszeripari üzemek száma: 105 Könnyűipari üzemek száma: 14 Nehézipari üzemek száma: 28 Bányaüzem: 2 Összesen: 149

177 A kimutatás közvetetten a mezőgazdaság túlsúlyát igazolja, hiszen a számba vett 149 üzemből 105, azaz mintegy 70,5%-a az élelmiszeriparhoz tartozott. Az említett 105 élelmiszeripari üzemből 72 volt a malmok száma, tehát csaknem 70%-a. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy az üzemek működtek-e, avagy nem. Ez járásonként az alábbiak szerint alakult: Járások: Működő , , Nem működő malmok szama: Dombóvári Dunaföldvári Központi Simontornyai Tamási Völgységi Szekszárd város Összesen: 29 43 Tehát a malmoknak csupán 40,28%-a működött. A helyzet szinte katasztrofálisnak tekinthető, hiszen a malmoknak több mint a fele nem működött. Az összes üzem vonatkozásában sem találunk jobb helyzetet, mert azoknak csak 38,92%-a termelt. Ha az iparban foglalkoztatottak számát vizsgáljuk - még mindig ennek a kimutatásnak a felhasználásával - az alábbiakat tapasztaljuk: 6 1 4 14 4 7 6 6 7 11 2 2 ? 404