Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

van olyan település, pl. Medina, ahol összeírtak 100 kézidarálót, tehát majdnem minden házban volt, míg Tolnán egyetlen egyet sem, csak egy vízi energiával működő daráló malomról szólt a jelentés. A községi jelentésekből kitűnik, hogy ezeket a darálókat a házi szükségletekre tartották fenn, az állatok takarmányozásához szükséges őrleményeket készítették velük. Mind a háborús évek, mind a rövid ideig tartó proletárdiktatúrát követő megtorlások igen nagy megpróbáltatást jelentettek az ország lakosságának. Az ipar fejlődése csaknem stagnált. A tárgyalt időszakban a malomiparban látványos fejlődés nem történt, viszont lejátszódott egy tőkekoncentrálási folyamat, ami a részvénytársaságok megalakulásában, illetve iparvállalatok összevonásában mutatkozott meg. Megyénk ipara összességében az országos fejlődéshez mérve továbbra is elmaradott volt. A századforduló után először Ozorán alapítottak társasági formában gőzmalmot 1903-ban. Ez a társaság mint szövetkezet működött. Alapszabályát 1903. május 21-én hagyták jóvá. 1918-19-ben 1 000 000 korona tőkével bírtak.

86 Sárszentlőrincen 1912-ben alapítottak szintén szövetkezeti formában hengermalmot. Alapszabályát 1912. márc. 10-én hagyták jóvá.

87 A Máza-Szászvári Hengermalmi és Téglagyári RT-t 1917-től jegyezték. A részvénytársaság a Tolna megyei Takarék- és Hitelbank érdekkörében működött, alaptőkéje 1920-ban 1,2 millió korona volt.

88 Ugyancsak 1917. nov. 14-én hagyták jóvá a Bonyhádi Gőzmalom Részvénytársaságot. 1 200 000 korona alaptőkével rendelkezett a társaság 1919/20-ban.

89 Dunafoldváron két társulás alakult. A Dunaföldvári Polgári Gőzmalom Részvénytársaság 1918. május 26-án kapta meg alapszabályát, alaptőkéje 1 000 000 korona volt.

90 A másik, Pyramis Gőzmalom és Ipari Részvénytársaság néven kezdte meg működését, cégének nevét 1927-ben Dunaföldvári Hengermalom és Ipari FT-re változtatta. Félmillió korona tőkével alakult.

91 Mindössze egy hónappal később, 1918. június 2-án hagyták jóvá a legnagyobb megyebéli egyesülés alapszabályát: a Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari Részvénytársaságot, alaptőkéje 2,5 millió korona volt, székhelye Szekszárd. A társaság a Tona megyei Takarék- és Hitelbank, a Hőgyészi Takarékpénztár, Bonyhádi Gazdaszövetségi Bank és a Bátaszéki Takarék- és Hitelbank, valamint a volt malomtulajdonosok támogatásával létesült. A vállalkozásba öt malom lépett be: a szakályi Guttrung- és Ruppert-féle, a hőgyészi Fáy- és Engelmann-féle, a zombai Heigl és Gazdaszövetségi Bank, az őcsényi Fischof-féle és a paksi Hungária malom. A társulásnak arra nézve is voltak elképzelései, hogy kiszélesítse tevékenységi körét. Sertéshizlaldát és kukoricacsírátlanítót terveztek. További elképzelés volt a mezőgazdasági (ipari) kisvasút építése, mely pótolta volna a szállítási eszközök hiányát.

92

1920-ban kezdte meg működését az Első Mözsi Gőzmalom RT 4 millió korona tőkével.

93 A Bácsbokodi Hengermalom és Szárítótelepek rt. tagjaként működött Bátaszéken egy hengermalom, 1924-től. A társaság alaptőkéje 2 millió korona volt.

94 Mint arról már korábban is szó volt, a közellátást a nagykanizsai Francz Lajos és Fiai Gőzmalom és Villamos üzem RT látta el. Ez a részvénytársaság 1920-ban Transdanubia Egyesülés Gőzmalmok RT néven új társulást hozott létre, és 1921-ben magába olvasztotta a Körmendi, a Bonyhádi és az Enyingi Gőzmalom részvénytársaságokat. Az egyesülés évében a társaság 8,7 millió tőkével rendelkezett.

95 A Bonyhádi Hengermalom és Villamosüzem RT 1928-ban kezdte meg működését 650 ezer pengő alaptőkével. Nevét 1941-ben változtatta meg Bonyhádi Hengermalom RT-ra.

96 1910 és 1920 között az iparral foglalkozók száma országosan is, de megyénkben különösen csökkent. Ez annál inkább feltűnő, mert a megye határai a trianoni békeszerződés megkötése után nem változtak. Az ország ipari lakossága 42 ezerről 35 ezerre csökkent, a lakosságon belüli aránya pedig 15,8%-ról 13,5%-ra esett vissza.

97 Az összes iparvállalatok száma a megyében 1910 és 1920 között 8239-ről 8216-ra csökkent, vagyis 0,3%-al fogyott. Ugyanakkor a Dunántúlon 6,7%, Magyarországon pedig 13,4%-al növekedett az iparvállalatok száma.

98 392