Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Üzemi napok száma: (évenként) Malomtípusok: vízi dunai gőz 100 2 120 4 3 150 5 6 180 8 2 183 2 190 1 200 5 2 210 1 240 3 22 2 250 _ 1 J- IV) 4 2 273 1 300 6 1 365 15 21 Nincs adat 1 172 A 135 malomból tehát 21 gőz, és 15 vízimalom üzemelt az év minden napján, a malmok 26,66%-a. A többi ennél lényegesen kevesebb üzemi napot jelentett be.

73 A háborús ellátás egyre nehezebb feladatot jelentett, és szinte megerősítve a már 1912ben megjelent törvényt, 1914-ben a 8317/1914 sz. rendeletben újra meghatározták a lisztféleségek előállíthatóságát. Hangsúlyozták, hogy 1914. nov. 25-től a korpán kívül csak egyféle liszt gyártható, és annak is olyannak kell lennie, hogy a felőrölt búzának legalább 85%-át foglalja magába.

74 Az így kiőrölt búzalisztet aztán keverték a kenyérlisztet pótló anyagokkal, így árpa-, kukorica-, vagy rizsliszttel. Már az efajta liszt is meglehetősen gyenge volt, de a háborús szükség további megszorításokat követelt. A helyzetet még az is súlyosbította, hogy az 1914. évi búzatermés rendkívül rossz minőségű volt. Az 1113/1915. eln. sz. miniszteri rendelet újra foglalkozott a közélelmezés kérdésével. A kiőrlés mértékét búzára 87%-ban, rozsra pedig 88%-ban állapította meg. Az így kiőrölt kenyérgabonát aztán tovább keverték lisztpótlókkal. Az alispán időszaki jelentése szerint több alkalommal is előfordult, hogy egyikmásik lisztküldemény nem került kifogástalan állapotban a fogyasztókhoz. A liszt szállításához nem kaptak minden alkalommal zárt vasúti kocsit, így sokszor a lisztküldemény még el is ázott, az eltarthatósága pedig megkérdőjeleződött.

75 Tolna vármegye alispánja a közélelmezés ellátására az Országos Gazdasági Bizottságtól rendelkezésre bocsátott rekvirált gabona megőrletését versenytárgyalásra bocsátotta. E célból 4 megyén kívüli és 33 megyebeli gőzmalmot kerestek meg (ld. jegyzet). A megyebéli malmok közül egyik sem tudta a kiírást maradéktalanul teljesíteni, így a megbízást a nagykanizsai Francz Lajos és fiai gőzmalom és villamosüzem rt. kapta meg.

76 Hogy miért a megyén kívüli malomvállalat kapta a megbízást, érdemes megnéznünk a versenytárgyalásra adott válaszokat. A nemleges válaszoknál a felsorolt indokok leggyakrabban, hogy személyzet híján egyáltalán, vagy csak csökkentett kapacitással tudnak működni, volt olyan eset is. Pl. a decsi Vay-féle gőzmalomban, ahol napszámos gyerekekkel tartották üzemben a malmot. A felnőttek háborús szolgálatot teljesítettek.

77 Sok esetben hajtóanyag hiányára is panaszkodnak. Az ajánlattevők legfőbb gondja a szállítás volt. Többségük csak a legközelebbi vasútállomástól a malomig, illetve vissza tudta vállalni a gabona szállítási költségeit. További gond, hogy nem rendelkeztek elegendő készpénzzel, vagy elegendő tőkével.

78 A vármegye 390