Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Üzemi napok száma: (évenként) Malomtípusok: vízi dunai gőz 100 ­­2 120 4 ­3 150 5 ­6 180 8 ­2 183 2 ­­190 ­­1 200 5 ­2 210 ­­1 240 3 22 2 250 _ ­1 J- IV) 4 ­2 273 ­­1 300 6 ­1 365 15 ­21 Nincs adat 1 ­172 A 135 malomból tehát 21 gőz, és 15 vízimalom üzemelt az év minden napján, a mal­mok 26,66%-a. A többi ennél lényegesen kevesebb üzemi napot jelentett be. 73 A háborús ellátás egyre nehezebb feladatot jelentett, és szinte megerősítve a már 1912­ben megjelent törvényt, 1914-ben a 8317/1914 sz. rendeletben újra meghatározták a lisztfé­leségek előállíthatóságát. Hangsúlyozták, hogy 1914. nov. 25-től a korpán kívül csak egyféle liszt gyártható, és annak is olyannak kell lennie, hogy a felőrölt búzának legalább 85%-át foglalja magába. 74 Az így kiőrölt búzalisztet aztán keverték a kenyérlisztet pótló anyagokkal, így árpa-, kukorica-, vagy rizsliszttel. Már az efajta liszt is meglehetősen gyenge volt, de a háborús szükség további megszorításokat követelt. A helyzetet még az is súlyosbította, hogy az 1914. évi búzatermés rendkívül rossz minőségű volt. Az 1113/1915. eln. sz. miniszteri ren­delet újra foglalkozott a közélelmezés kérdésével. A kiőrlés mértékét búzára 87%-ban, rozs­ra pedig 88%-ban állapította meg. Az így kiőrölt kenyérgabonát aztán tovább keverték liszt­pótlókkal. Az alispán időszaki jelentése szerint több alkalommal is előfordult, hogy egyik­másik lisztküldemény nem került kifogástalan állapotban a fogyasztókhoz. A liszt szállítá­sához nem kaptak minden alkalommal zárt vasúti kocsit, így sokszor a lisztküldemény még el is ázott, az eltarthatósága pedig megkérdőjeleződött. 75 Tolna vármegye alispánja a közélelmezés ellátására az Országos Gazdasági Bizottság­tól rendelkezésre bocsátott rekvirált gabona megőrletését versenytárgyalásra bocsátotta. E célból 4 megyén kívüli és 33 megyebeli gőzmalmot kerestek meg (ld. jegyzet). A megyebéli malmok közül egyik sem tudta a kiírást maradéktalanul teljesíteni, így a megbízást a nagy­kanizsai Francz Lajos és fiai gőzmalom és villamosüzem rt. kapta meg. 76 Hogy miért a me­gyén kívüli malomvállalat kapta a megbízást, érdemes megnéznünk a versenytárgyalásra adott válaszokat. A nemleges válaszoknál a felsorolt indokok leggyakrabban, hogy sze­mélyzet híján egyáltalán, vagy csak csökkentett kapacitással tudnak működni, volt olyan eset is. Pl. a decsi Vay-féle gőzmalomban, ahol napszámos gyerekekkel tartották üzemben a malmot. A felnőttek háborús szolgálatot teljesítettek. 77 Sok esetben hajtóanyag hiányára is panaszkodnak. Az ajánlattevők legfőbb gondja a szállítás volt. Többségük csak a legközelebbi vasút­állomástól a malomig, illetve vissza tudta vállalni a gabona szállítási költségeit. További gond, hogy nem rendelkeztek elegendő készpénzzel, vagy elegendő tőkével. 78 A vármegye 390

Next

/
Thumbnails
Contents