Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Járások és községek neve A malom neme és száma Hány pozsonyi mérőt őrlet 24 óra alatt adagszám Központi járás hajó patak gőz hajó patak gőz 1. Bátaszék 2. Báta 3. Decs 4. Eőcsény 5. Szegzárd 6 7 - 4 - 7 2 3 16 10 20 48 Összesen: 18 8 46 51

2 Ha a malomipar feudáliskori fejlődését összegezni akarjuk, igen nehéz feladatra vállalkozunk. Magának az időhatárnak a megszabása is kissé önkényes. A nagy társadalmi változások vonatkozásában 1848 meghatározó, a jobbágyság megszűnése történelmi jelentőségű, de ugyanakkor a nagybirtok továbbra is megmarad, az ipar fejlődése is későbbre esik. Emiatt az 1872. évi ipartörvény megjelenése jelentheti azt a határvonalat, amelyig a malomipar feudáliskori történetét vizsgálhatjuk. Megkíséreltem egy iparág fejlődését végigkísérni, a primitív őrlőkövektől az első gőzmalmok megjelenéséig. Vízienergiában bővelkedő területünkön a vízimalmok működése volt, és maradt sokáig ajellemző. Amíg az első, az 1715. évi összeírásban mindössze 16 malmot jegyeztek fel, - valamennyi vízimalom - számuk 1752-ben már 212, és 1869-ben 368. A 212 malomból mindössze 2 volt szárazmalom és 3 olajütő működött, a többi, a malmok 97,64%-a mind valamilyen formában vízikerék meghajtású volt. 1869-ben a 368 malomból 361 volt vízikerék meghajtású, tehát a malmok 98,09%-a, és ezideig mindössze 7 gőzmalom épült. A fejlődést leginkább az mutatja, hogy a 361 vízimalom 1313,5 pos. mérő gabonát őrölt meg 24 óra alatt, a 7 gőzmalom pedig 480 pos. mérőt. Míg egy vízimalom átlagos napi őrlőképessége 3,63 pos. mérő, addig egy gőzmalom napi átlaga 68,57 pos. mérő. Ez az egyetlen összehasonlítás is mutatja, hogy a fejlődés iránya a nagymalmok építése, hiszen a nagymalmok olcsóbban és nagyobb mennyiségben állították elő termékeiket mint a kis vízimalmok, termékeik pedig lényegesen jobb minőségűek voltak. A korszakot, és benne a malomipar szerepét találóbban írja le Ránki György: „A malomipar generatív hatása... egyik legdöntőbb mozzanata a 67 utáni fejlődésnek. Mindenekelőtt előmozdította a földbirtok kapitalista gazdálkodásának kibővítését, s ezáltal a magyar mezőgazdaság termelésének gyors emelkedését. "

218 376