Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

József tervei alapján a vízierőhasznosítás lehetőségeinek biztosítására a völgy teljes hosszában (Sió-Kapos-Sárvíz) 62 km hosszú övcsatornát, „víz félreszorító csatornát" építettek. A Sárvíz malmait erre az 1821-1826 között épült malomcsatornára helyezték át. A csatornán 6 malom épült összesen 27 kerékkel.

159 A malmok áthelyezése vagy megszüntetése nem volt könnyű feladat, hiszen közülük némelyek nagy értéket képviseltek. Eszterházy herceg ozorai malma pl. (melynek 9 kereke volt) évi 40 000,- Ft hasznot hajtott, és még ellenszolgáltatásért sem volt hajlandó évekig megszüntetni, míg végül 1852-ben a közérdekre való hivatkozással önként lemondott róla.

160 A Duna Tolna megyei szakaszán egy 1803-ban készült összeírás szerint az alábbi elrendeződésben voltak a malmok: malmok száma: Rögzítés módja: Dunaföldvárnál A fokon alul való állásban A varasi állásban Alsó rebelli állásban A Kis-Duna szigeteinél Bölcskénél Madocsánál Kömlődnél Paksnál Faddnál Tolnánál Decsnél Bátánál A madocsai malmok közül is egyet kosarakhoz rögzítettek. így az összes dunai malom közül 15 volt karókhoz, 63 malomszegre, és 9 kosarakhoz rögzítve.

161 Mint a fentiekből is láthattuk a molnárok nem szívesen rögzítették malmaikat láncokhoz, mondván, hogy a víz sebes folyása leszakítja azokat, sőt azt is állították, hogy a malmoknak a biztonságos karóhoz kötése költségesebb, mint amilyen értékűek a malmok.

162 Az őcsényi malmos gazdák szerint a Duna szabályozásával lehetne a vizet úgy irányítani, hogy a karókat ne szakítsa ki.

163 A malmok számának gyors növekedése a Dunán nemcsak a hajózás szempontjából jelentett problémákat, hanem a molnárok jövedelmének csökkenése miatt is. A földvári molnárok azzal a kéréssel fordultak a dunaföldvári uradalom uriszékéhez, hogy a nem helybeli malmosgazdákat tiltsák ki a Dunának erről a szakaszáról, és korlátozzák a malomhelyek számát. Az idegenből jött „malmosgazdák" malmait pedig hajlandók lennének megváltani.

164 A malmok tulajdonjogát vizsgálva a tőkebefektetés igen jellemző voltával találkozhattunk. Ezekben a malomtársulásokban ugyanis a kapitalista ipar csírái voltak fellelhetők. A tőkével rendelkezők nagy részének nem egy egész malma volt, hanem inkább több malomban volt résztulajdonos. így a vállalkozói veszély csökkent, (pl. leég a malom) a jövedelem pedig biztosítottnak látszott. Dunaföldváron 1818-ban pl. 41 malomnak 94 résztulajdonosa volt. Közülük: 1 egész malmot bírt 9 a tulajdonosok %-ban 9,6 % 3/4 rész malmot bírt 7 a tulajdonosok °/o-ban 7,5 % 1/2 rész malmot bírt 32 a tulajdonosok %-ban 34,- % 1/4 rész malmot bírt 46 a tulajdonosok %-ban 48,9 % 10 Karóhoz 5 karóhoz 6 malomszeghez 4 malomszeghez 4 malomszeghez 15 malomszeghez 3 malomszeghez 4 malomszeghez f 15 malomszeghez 3 malomszeghez 10 malomszeghez 5 kosarakhoz 3 kosarakhoz Összesen: 87 366