Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

olyan erősítési igények futottak be, hogy a belügyminiszteri értekezleten kellett a kérdést megtárgyalni.

39 Csendőri és rendőri erők kevésnek bizonyultak, így a katonaság egy részét karhatalmi célra igénybe kellett venni. Elsősorban az erőket a legitimista vidékekre (Sopron, Vas, Nógrád megye), az agrárszocialista területekre (Bihar, Békés, Csongrád, Heves), a munkás és bányavidéki kerületekre, valamint a nagyobb városokra koncentrálták. Tolna megyei választókerületek ebbe nem estek bele, így az igényelt karhatalom egy részét bocsájtották csak a megye rendelkezésére. Az 1922-es képviselőválasztások a belügyminiszter rendeletének megfelelően Tolna megyében a szomszédos Somogyhoz és Fejérhez hasonlóan május 28-án kerültek lebonyolításra. Az Egységes Párt Tolna megye valamennyi kerületében állított jelöltet, további 6 (tehát összesen 13) képviselőjelölt szintén e programmal szerzett elegendő ajánlót az induláshoz. A Függetlenségi, Kisgazda, Földműves, Polgári Párt a szekszárdi és tamási kerületben tudott indítani jelöltet. Az Andrássy (Friedrich) Párt Dombóváron, a Függetlenségi 48-as Kossuth Párt a gyönki kerületben, Apponyi Antal pártonkívüliként Bonyhádon indult. Az általunk nem ismert Herczeg-féle Kisgazdapárt színeiben indult Szulimán György. A Szociáldemokrata Párt a bonyhádi kerületben kívánt jelöltet indítani. Nem véletlenül, hiszen az iparilag fejletlen Tolna megyének ezen körzetében élt a legtöbb munkás. Csernák Pál elsősorban a bonyhádi üzemek, nagymányoki, kismányoki, váraljai, mázai és mórágyi bányamunkások szavazataira számíthatott. A szükséges 1000 ajánlás megszerzése a hatósági presszió ellenére sem okozott gondot az SZDP jelöltjének.

40 A központi választmány 1922. május 30-án ülésezett. A választások hivatalos végeredményétjegyzőkönyvben rögzítették.

41 A 7 választókerületből csak háromban fejeződött be úgy a választás, hogy a jelöltek valamelyike megkapta az érvényes szavatoknak több mint 50%-át. Nemzetgyűlési képviselő lett a bonyhádi kerületben gróf Apponyi Antal pártonkívülijelölt. A gyönki kerületben dr. Pesthy Pál kormánypárti programmal megelőzte az előző ciklusban képviselő, ezúttal is hivatalos jelölt Haypált. A paksi kerület volt az egyetlen, ahol az egységes párt első számú jelöltje már az első fordulóban mandátumot tudott szerezni. A központi választmány jegyzőkönyvében felsorolta, hogy a dombóvári, a szekszárdi, a tamási és a tolnai választókerületben mely képviselők estek ki a további versengésből és mely képviselők vehetnek részt a pótválasztáson. A választmányi ülés döntése alapján valamennyi választókerület választási elnöke és helyettese funkciójában megerősített.

42 A választmányi ülés döntése alapján valamennyi választókerület választási elnöke és helyettese funkciójában megerősítette.

42 A választási eredmények meglepetést keltettek az egységes párt megyei vezetőiben. A mindvégig kormánypárti érzelmű megyei lap nem is titkolta a nagy csalódást:

43 „A múlt vasárnapi választásokból azt láttuk, hogy a szavazatok leadásánál, főképp a szegényebb néposztályt nem a saját érdekeinek jól átgondoltsága vezette, hanem osztálygyűlölet és boszszú érzése, amelyet az ellenpárt kortesei ügyesen, de a leggazabb lelketlenséggel oldottak az emberek lelkébe. Hisszük, hogy Sebestyén, aki vasárnap dr. Őrffy 4963 szavazatával szemben csak (ti) 4871 szavazatot kapott, pünkösd hétfőjén mégfeltünöbb kisebbségbe kerül, mert a polgárságnak már eddig is éppen elege volt a nagyhangú ígéretekből." Hol van már a választási előkészületek elejének nagy önbizalma, amikor még 9-1000 ajánlóra számítottak Őrffy kortesei? Mindössze 92 fős a többség és közel 5000 az ellenszavazat. A következő táblázatokon bemutatjuk a választási névjegyzékek alapján a szavazásra jogosultak, a szavazati jogukkal élő, illetve a szavazástól távolmaradók számát, községenként, képviselőjelöltenkénti bontásban:

44 308