Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

rendelet végrehajtásánál a fősúlyt arra kellett fektetni, hogy a vidék és a földművesek a káros (értsd: munkásmozgalmi, szocialista) befolyástól mentesítessenek. A szociáldemokrata szervezkedés bányavidéken nem volt tiltott, de a hatóságok minden erővel akadályozták, hogy 18 éven aluli és nem szakmunkás legyen e szervezetekben. A gyűlésekre olyan tisztviselőket küldtek, akik mindent feljegyeztek. Ezzel az utólagos büntetést kívánták megalapozni. A rendelkezés tiltotta az internacionálé, a marseilles éneklését és a kommunista jelvények viselését. Éri alispán a rendelet megküldésekor külön felhívta a főszolgabírók figyelmét: „Az intenzivebbé váló szocialista agitáció megakadályozását minden rendelkezésre álló eszközzeltörekedjen biztosítani, s kíméletlenül kell eljárni azokkal, akiketéren mint agitátorok kézre kerülnek... Elvárom afőszolgabíró úrtól, hogy ezen a téren a legmesszebbmenő éberséget tanúsít és kérlelhetetlen szigort fejt kW Az alispán bizalmas iratban a helyi hatóságok hivatali kötelességévé tette a besúgói hálózat kialakítását. A munkások és szegényparasztok minden lépéséről tudni kívántak, „hogy a titkos aknamunka továbbfolytatása megakadályoztassék, a szervezők, gyújtogatok, egyszóval a kolomposok mielőbb kézrekeríttessenek."... Ehhez a tevékenységhez nem válogattak. Bíztak abban, hogy „minden községben akad néhány olyan egyén, akikkel csendben, minden feltűnést keltő módon lehet a vakondmunkát ellenőriztetni, s a hatóság támogatására szolgálataikat igénybe venni. Mindegy, hogy ezek kik, jómódú polgárok, vagy nincstelenek csak feltétlen megbízhatóságukról kell kétségtelen bizonyítékot szerezni. 1922. november 19-i népgyűlésen a hatóságot képviselő Loós főjegyző részletesen leírja, hogy a gyűlést Lützenburger János nevű bonyhádi, volt orosz hadifogoly nyitotta meg. A gyűlés elnöke Lafferton Imre ácssegéd lett, a jegyzői tisztet Csima József főagitátor töltötte be. Megpróbálva a gyűlés jelentőségét csökkenteni és a következőket írja: „agyülés közönsége leginkább Fischer János, Rudumer Dániel, Schultheisz Menyhért és ehhez hasonló közismert kommunistákból állott." Kénytelen azonban elismerni, hogy a „vidéki bányászok képviseltették magukat és a helybeli parasztság tekintélyes számban vett részt." Túlságosan is nagy hatása lehetett Knaller képviselő a főjegyző által „üres, régelcsépelt, szocialista"ideológiából állónak minősített szónoklatának, mert arra kéri a főszolgabírót, hogy a jövőben „tekintettel a mostani állapotokra és a néphangulatra szocialista kiküldött községben népgyűlésen fel ne szólalhasson. "

59 A földreform lassú és nem megfelelő megvalósítása a politikai életben az ellenzék, a munkásmozgalom számára, lépéselőnyt biztosított a rendszer tömegeket megnyerő elképzeléseivel szemben. Bár az SZDP agrárproletárok szervezéséről a Bethlen-Peyer paktumban lemondott és a hivatalos rendelkezések is tiltották, mégis kimutatható, hogy Tolna megyében a szociáldemokrata párt a hivatalos agrárdemagógia ellen több esetben, ha nem is szervezetten, de fellépett. A tömegeket felvilágosító párttagok, az állandó rendőri megfigyelés ellenére, az internálások árnyékában is próbálták a földigénylők érdekeit eredményesen képviselni. 1922 júliusában a pécsi kerületi nyomozócsoport jelentéséből kiderül,

60 hogy Szekszárd, Őcsény, Decs, Bátaszék, Bonyhád és Báta területén a földmunkások körében szociáldemokrata szervezkedés tapasztalható. Valószínűleg ebbe az is belejátszott, hogy Bátaszék, Báta körzete csak 1921 augusztusában került vissza a szerb megszállás alól. „A mozgalom, a szervezkedés fő fészke természetszerűleg ismét Bátaszék - írja a jelentés -, amelynek kommunista - pángermán lakossága minden nemzetellenes mozgalom szószólójaként jelentkezik." (E megjegyzés egyik kiváltó oka az egy hónappal korábbi választási eredményekkel magyarázható, ahol a hivatalos jelölt csak komoly manipulációkkal és csak a pótválasztáson tudott győzni az ellenzéki jelölt ellen.) A nyomozók jelentése szerint Bátaszékhez sorakozik a Szekszárd-Őcsény-Decs vo297