Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

A Tolna megyei szervezet megalakulásáról október második felében olvasható tudósítás a sajtóban.

103 A 312 tagból álló megyei szervezet vezetője Gömbös János főhadnagy lett. Széles körű propagandájuk célja az volt, hogy minél több embert megnyerjenek hangzatos jelmondatokkal: „Bármikor síkraszállni hazánk érdekeiért". Jelentős propagandára utal az, hogy 1919. november 22-én és 23-án a templomi istentiszteleteken, majd az iskolákban és különböző körökben MOVE napok keretében a szervezetet bemutató előadásokat és táncestélyeket szerveztek.

104 A belépések meggyorsítására - kihasználva az élelmiszer és tüzelő hiányt - újságban is hírül adták, hogy a MOVE tagjai november 16-tól fát 500 K/öl és burgonyát 180 K/q árért vásárolhatják. Ezek a feketepiaci áraknál jóval mérsékeltebbek voltak, de még a normál árakat sem érték el, holott normál árért nem lehetett vásárolni... 1920 februárjában a szekszárdi főosztály taglétszáma 665-re emelkedett és megalakultak a járási osztályok is. Bonyhádon 350, Tamásiban 45, Pakson 200, Gyönkön 40 taggal. Néhány helyen alosztályt is alakítottak, pl.: Dunaföldváron 150 taggal és Faddon Bartal Aurél szervezett 47 fős csoportot. Alosztály szervezését ekkor már minden községben megkezdték.

105 Egyes helyeken a mészárosok a MOVE tagjainak beszerzési áron árusították a húst és a zsírt. A szekszárdi MOVE könyvesbolt 120 koronáért karácsonyi ajándékul az integritás eszméjéhez való ragaszkodást kifejező ékszert hirdetett, amelyben Magyarország minden vármegyéjének ősi rögéből egy-egy porszem található.

106 A MOVE a középosztálynak nemcsak megszervezésére, de megtartására is törekedett, ezért hozták létre a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeteket. Tolna megyében azon szövetkezeteket 1920 májusában kezdték megszervezni. Hivatalosan ezen szövetkezetek célja a közvetítők és árdrágítók kikapcsolásával a termelőktől és gyáraktól az árut közvetlenül eljuttatni a fogyasztókhoz, azaz a MOVE tagjaihoz. Propagandisztikus céllal hirdették, hogy ezzel a gyárakban tömeges munkaalkalmat teremtenek, elősegítik a termelés felgyorsulását. Valójában az érintett rétegek kormányprogramtól való szorosabb függésével őket a kormánypolitika támogatására kényszerítették... II. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER „TÖRVÉNYESÍTÉSE": AZ 1920-AS NEMZETGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 1919 őszén az uralkodó osztály számára egy nyílt katonai diktatúra bevezetése a munkásság és parasztság ellen nagyon is kényelmes megoldás lett volna. Ám e megoldástól külés belpolitikai okok miatt el kellett tekinteni. A nyugati hatalmak az ideiglenes helyett egy olyan „törvényes" kormányt akartak, amelynek léte azt bizonyította, hogy a Tanácsköztársaságot nem kellett feltétlenül szélsőségesen ellenforradalmi rendszernek felváltania, hanem egy polgári demokratikus államberendezkedésű hatalom is felválthatta. Mindezzel saját munkásosztályuk és a magyar nép előtt is bizonyítani vélték azon tételüket, amely szerint a Tanácsköztársaság nem a többség, hanem egy kisebbség által kialakított diktatúra volt. Hiszen ha a megdöntést követően nincs szükség nyílt katonai diktatúrára, széles körű elnyomó apparátusra, hanem a kapitalizmus restaurációjához, azaz a termelés és társadalmi rend visszaállításához elegendők a polgári demokrácia hagyományos eszközei, akkor a megdöntött rendszer csak kisebbségi érdekek képviselője lehetett. Ezen elképzelés gyakorlati megvalósítása volt Sir George Clerk magyarországi útjának célja. Szándékát, érkezését követően körvonalazta: „Szükséges, hogy olyan kormány alakuljon itt, amely a mi szemünkben az egész országot képviseli osztály- és felekezeti különbség, vagy bármely érdekcsoportra való tekintet nélkül... Sem túlzóan radikális, sem reakcionárius alkotmánya vagy intézményei nem lehetnek, és ne is legyenek...* 264