Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

Dr. Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció /. AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSA ÉS BERENDEZKEDÉSE TOLNA MEGYÉBEN Az ellenforradalom győzelme, a tőkés restauráció nagyfokú terrorral ment végbe. „1919 augusztusában, amikor a burzsoázia ismét visszaszerezte a hatalmat, az államhatalom minden eszközét és a hatalom birtoklásából adódó egyéb - törvényes és törvénytelen - eszközöket igénybe vette, hogy minél súlyosabb vereséget mérjen a magyar munkásosztályra, a parasztságra és a dolgozó emberekkel együttérző és együtt cselekvő értelmiségre és más társadalmi csoportokra."' A Peidl és a Friedrich-kormány legelső ténykedése volt mindazon rendeletek érvénytelenítése, amelyek a Tanácsköztársaság alatt születtek. Már augusztus másodikán megszüntették a Tanácsköztársaság alatt elkövetett politikai cselekményekért indított eljárásokat. Rendeletileg augusztus 3-án felszámolták a Tanácsköztársaság belső karhatalmát, a vörösőrséget. Egy nappal később hatálytalanították a lakbérekkel és lakásrekvirálásokkal kapcsolatos intézkedéseket és azonnali hatállyal beszüntették a lakások rekvirálását. Augusztus 7-én a Friedrich-kormány hatálytalanította a föld köztulajdonba vételéről szóló rendelkezést. ' Már a Peidl-kormány megszüntette a forradalmi törvényszékeket és helyébe visszaállította a polgári bíróságokat. Friedrich rendeletére az ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékek mellett külön tanácsot, ún. öttagú tanácsot állítottak fel azzal a céllal, hogy kommunista szervezkedés, lázítás, hazaárulás címén indított vádügyekben gyorsított eljárást folytassanak le. A sort az egészségügyi intézmények magántulajdonba való visszaadása, a bérek március 21. előtti szintre való csökkentése, a munkanélküli segély megszüntetése, a lakáskisajátítások felülvizsgálata követte. /. A közigazgatás restaurálása, a kormánybiztosi intézmény A közigazgatás restaurálását az 1919. augusztus 8-án megjelent rendelet a dualizmus idején kialakult formáknak megfelelően szabályozta. A rendelet értelmében mindazon önkormányzati szervek (törvényhatósági bizottság, közigazgatási bizottság, községi képviselőtestület, városi tanács, községi elöljáróság) és személyek, akik 1918. október 30-án az előző testületek választott vagy kinevezett tagjaiként működtek, kötelesek voltak működésüket haladéktalanul megkezdeni. Kivételt csak a nyugdíjaztatás vagy bűnvádi, illetve fegyelmi eljárás miatti felfüggesztés jelenthetett.

2 E rendelkezésből és a végrehajtási utasításból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a kormány nemcsak a Tanácsköztársaság, de a polgári demokratikus forradalom változásait is elfogadhatatlannak tartotta. A mindössze néhány napos Friedrich-kormány egyetlen tollvonással érvénytelenítette az 1919. februári részleges, tisztségkiegészítő választások eredményeit. E rendelkezés az uralkodó osztály korábbi közigazgatási pozíciójának visszaállítását jelentette. Az ellenforradalmi rendszer egész fennállása idején közigazgatási téren a jogfolytonosságot hangoztatta miközben a hatalomrajutás után Horthy és a fővezérség olyan államrendszer kiépítésén fáié 241