Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183
nagykónyi jegyző közli, hogy a helybeli munkások a környék pusztáin szegődtek el, „és a kötött szerződések, ha rendkívüli károk nem fordulnak elő, be is fognak tartani". Ezek alapján a főszolgabíró is úgy fogalmaz összegezésében, hogy a részesek szerződéseket feltétlenül teljesíteni fogják. A birtokosoknak nincs szükségük gépekre, mert sztrájkmozgalom jelenségei nem mutatkoznak - állapítja meg. 9 így aztán az alispáni hivatal június közepén teljesen megnyugtató jelentést küldött fel. Valóban, 1905 késő tavaszán - 1904-hez képest - rendkívül jó termést ígértek a gabonavetések. Ezt cáfolandó azonban májusban pusztító viharok söpörtek végig a megyében. Alig volt község, melynek határában ne okozott volna jelentékeny kárt a jégeső. Június közepén a viharos szél megdöntötte és megtördelte a búzavetéseket - helyenként a kár elérte a 35%-os arányt is. A földön fekvő termés rendkívül nehéz kaszálást ígért. Az állatállományt veszettség, takonykór, sertésorbánc stb. pusztította: június elején még 30, július közepén már 50 községben. Különösen Újdombóvár és Majsamiklósvár környékén dühöngtek az állati betegségek 10 . 1905 nyarán nyugtalanság ülte meg a lelkeket is - tovább mélyült a belpolitikai válság, nőttön-nőtt a társadalmi feszültség. Április óta széles sajtóvisszhangot kapott Perczel Dezső, volt hírhedt belügyminiszter összeférhetetlenségi ügye. A tömegek politikai változások eljövetelének jelét látták abban, hogy a megye eddigi éljenzett „vezérpolitikusának" szerencsecsillaga leáldozott! Átmeneti ügyvivő kormány kinevezésének az esetére az ellenzéki sajtó abszolutizmust kiáltott, s a törvénytelen kormány ellen, az alkotmány védelmére nemzeti ellenállást hirdetett. Arra a hírre, hogy az uralkodó június 18-ával kinevezte a Fejérváry kormányt, - a Tolnamegyei Közlöny arra hívta fel a vármegyei tisztviselőket, hogy szegüljenek ellent minden alkotmányellenes kormányrendeletnek 11 . Ajúnius 21-i bizalmatlansági szavazásról, a beállt ex-lexről joggal hihették a tömegek, hogy itt az ideje a kötöttségek lazításának. Nem sokkal az aratás megkezdése előtt - a Nyugat-Tolnában erős befolyással rendelkező - újjászervezettek és keresztényszocialisták összetartásra, gazdasági szervezkedésre hívták fel a falusi híveket. A Szabad Szó egyik cikke kiemelte, ha a munkások kellőképpen szervezik soraikat, „nem lehet többé olyan könnyedén elbánni velük". Ugyanakkor csak békés szervezkedést látott alkalmasnak a szolgabírói önkénnyel és a csendőrszuronynyal szemben 12 . b) A sztrájk kirobban A belpolitkai válság és az ipari munkások tovagyűrűző sztrájkjai felrázták a DélkeletDunántúl agrárproletárjait. A minden tartalékot, sőt a kölcsönök révén részben már az újat is felélt szegényparaszti tömegek - először a Baranya megyei dárdai - majd a Somogy megyei lengyeltóti járásban tagadták meg az aratás előtti munkákat. Június közepén a sztrájkhullám már a Tolnával közvetlen szomszédos somogyi területeket is elborította 13 . A bérharcok csakhamar megyénkben, a tamási járásban is izgalmat keltettek. Nagykónyiban „a Somogyvármegyei sztrájkeseményekkel kapcsolatban a legnagyobb titokzatossággal tárgyalták a teendőket, készítgették elő a bérharcot" - olvashatjuk a járási főszolgabíró július végi jelentésében. A pusztákat „lelketlen bujtogatok" járták be, s a munkásokat valamint a cselédeket a szerződésszerűleg elvállalt kötelességeik megtagadására biztatták 14 . Július 18-án aztán a Majsamiklósvárhoz tartozó Alsómedgyespusztán a kónyi aratók kimondták a sztrájkot, vagyis megtagadták az esedékes vasárnapi munkát, a szénagyűjtést. Elhatározásukhoz az adott indítékot, hogy az előző napokon észrevették: a szerződésben kikötött 800 D-ölnyi kukoricaföld helyett 60-100 G-öllel kevesebbet mértek ki számukra. Mivel a kukoricaföld fejében robotot, azaz 4 kat. hold takarmány lekaszálását, begyűjtését és behordását kellett teljesíteniük - munkájukat nem látták kellőképpen megfizetve. Az pedig különösen sértette őket, hogy a 800 D-öl tengeriföld használatáért egész éven 215
