Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183

let 60,5%-át a gabonafélék foglalták el. Ez az arány 2%-kal maradt alatta a dunántúli átlagnak, s megegyezett az országos értékkel. A szemtermelés ilyen kiterjedtségét túlzott mértékűnek, egyoldalúnak tartjuk.

14 A kapás- és az ipari növények terén a megye jelentősége dunántúli átlag szintjén mozgott. A mesterséges takarmányok 10,8%

:

os vetésterületi részesedése az országos átlag felett alakult. Súlypontja a völgységi járás parasztgazdaságaira esett. A vetésterület kiterjedtsége a nagygazdaságokban is az állattenyésztés növekvő súlyát mutatta.

15 A gazdálkodás módja a megyében nagyon változatos képet mutatott. Az uradalmak norfolki négyesétől a javított nyomásos gazdálkodáson át az ugaroltató nyomásos gazdálkodásig minden formát megtalálhatunk. Az egyéb kultúrák közül a szőlő emelkedik ki. A szőlő részesedése a művelt területből 1891-ben pl. négyszerese volt az országos átlagnak. Az 1890-es években elhatalmasodó filoxéravész azonban az ültetvények közel 2/3 részét kipusztította. Különösen a szegényparasztságra és az agrárproletariátusra mért a pusztulás kiheverhetetlen csapást. Amíg pl. a törpebirtokosok és a földnélküliek 1895-ben a megye szántójának 6,7%-át mondhatták a magukénak, addig a szőlőterületnek 36,2%-át tartották a kezükben.

16 Állattenyésztés. 1895 és 1911 között a számosállat száma 5%-kal nőtt.

17 A számosállatértékek arra mutatnak, hogy az állattenyésztésben a központi (szekszárdi) és a völgységi járások álltak elöl. Ezekben a járásokban főleg a parasztgazdaságok foglalkoztak állattenyésztéssel. Jövedelmezősége kiegyensúlyozólag hatott a mindenkori életszínvonalra. A háziállatok összes értékéből - 1911-ben - a 100 kat. hold alatti birtokok 60,4%-kal részesedtek. A minőségi jelző (átlagsúly, hozam) azonban mégis a kiszélesedett takarmány bázisra építő és a piacra orientált nagyüzemi hízóállat-tenyésztést illette. A legértékesebb állatfaj, a szarvasmarha részesedése az összállatállományból igen kedvező volt: 1911-ben (számosállat-számban kifejezve) 56,7°/o

18 nemcsak, hogy nőtt a szarvasmarha-állomány aránya, a tenyésztés súlypontja is egyre inkább áttevődött a jól tejelő színes fajtákra. Éppen megyénkben, a völgységi járásban, közelebbről Bonyhád környékén tenyésztette ki a parasztság a magyar pirostarka fajtát. A szinte kizárólag német tejtermelő paraszti gazdaságok szorosan bekapcsolódtak a modern tőkés gazdálkodás körforgásába. II. A MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA. A következőkben a mezőgazdasági népesség struktúráját abból a célból veszszük vizsgálódás alá, hogy a tőkés földesúri osztálytól a középrétegen keresztül a szegényparasztságig és az agrárproletariátusig - megbízható képet kapjunk a tőkés viszonyok társadalomformáló erejéről. A tulajdonképpeni vizsgálódásunk tárgyát képező agrárszegénység rétegeit elsősorban a termelési eszközökkel való ellátottság, illetve hiány alapján kívánjuk jellemezni, anélkül, hogy a tényező jelentőségét eltúloznánk. A népesség foglalkozási struktúrája jól mutatja a mezőgazdasági népesség magas arányát. 1900-ban Tolna megyében a kereső népesség 70,9%-a foglalkozott mezőgazdasági termeléssel, - 1910-ben 67,1% ez az arány. Ugyanabban az évben Magyarországon 5%-kal volt kedvezőbb ezen ágazat keresőinek részesedése az összkeresőkből.'így 1910-ben a megye 113 900 fő keresőjéből 76 000 fő foglakozott földműveléssel. Ez is bizonyíték amellett, hogy Tolna - végig a dualizmus idején - megmaradt agrárjellegű megyének. (Itt jegyezzük meg, hogy megyénkben az ipari foglalkoztatottak aránya csekély volt. - 1910-ben az összkeresők 16,3%-át jelentette. Az ipari termelés nem emelkedett a kisipar színvonala fölé. 1910-ben a gyárnak nevezhető üzemek, bányák összesen 1780 fő munkást foglalkoztattak. Ez azt jelenti, hogy az

2 összes keresők csupán 1,6%-a volt gyári munkás. Ezek az ipari munkások is ezer szállal kötődtek a mezőgazdasághoz: kevéske szántóval vagy szőlővel rendelkeztek, illetve rendszeresen vállaltak idénymunkát.) 186