Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183

A tőkés fejlődésben új helyzetet teremtett az osztrák és a magyar uralkodó osztályok kiegyezése. 1867 után a birodalmi keret kedvezett a magyar mezőgazdaság Kelet-Európában gyorsnak nevezhető átalakulásának. Különösen elősegítette a mezőgazdaság tőkeszükségletét a 60-as és 70-es években kulmináló gabonakonjuktúra. Az ugar csökkenésével megnövekedett szántóföld bőven ontotta az árugabonát, a távoli vidékeket bekapcsoló vasutak pedig lehetővé tették értékének realizálását. Előbb a Duna menti nagybirtokosok élveztek monopolhelyzetet az olcsó szállítás miatt, majd a Budapest-Fiume vasút megépítésével a Kapós menti nagygazdaságok kerültek előtérbe. Nekik kedvezett az olcsó teherszállítási tarifa és a vasutak „kedvező" vonalvezetése. Ugyanakkor további vasutak zsákutcás kiépítése és a Duna-hidak hiánya akadályozták a megyék közötti normális összeköttetést. A 70-es és 80-as évek fordulóján tetemes árzuhanás következett be, megkezdődött a hazai gabonaválság. A kilábolás útja csak a belterjesség növelése, a fajtaváltás és az ipari forradalom kiszélesítése lehetett. Mielőtt képet alkotnánk a századforduló mezőgazdaságának ágazati fejlettségéről nézzük meg, vajon milyen birtokviszonyok közepette bontakozott ki az új típusú agrárfejlődés? A megye birtokviszonyait -jobb híján - az 1895-ös üzemstatisztika alapján rekonstruálhatjuk. Míg a felvétel információt szolgáltatott az üzemek számáról s területéről is, addig a tulajdonosokról nem adott pontos képet. Az alkalmazott birtokkategóriák csak hozzávetőlegesen jelzik az egyes osztályok és rétegek földdel való ellátottságát. Emiatt a marxista klasszikusok útmutatásai alapján olyan kategóriákat kell alkalmaznunk, amelyek valósághűen választják el az egyes osztályokat és rétegeket. Vízválasztónak a 200 kat. holdat tekintjük, efelett tőkés-földerúri nagybirtokokat, ezalatt pedig paraszti birtokokat találunk. Nézzük először eredeti bontásban a statisztikát! Az 1895-ös üzemstatisztika szerint:

8 a) A gazdaságok összes számából % szerint esett: Törpe (1-5 kat. hold) Kis (5-100 kat. hold) Közép (100-1000 kat. hold) Nagy (1000 kat. hold felett) Tolna megyében Dunántúli Magyarország 62,04 57,75 53,57 37,42 41,47 45,44 0,37 0,56 0,83 0,17 0,22 0,16 b) A gazdaságok összes területéből % szerint esett: Törpe Kis gazdaság Közép okra Nagy Tolna megye Dunántúl Magyarország 7,29 6,08 5,84 44,32 39,02 46,5 9,43 11,16 15,37 38,96 43,56 32,19 184