Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867) • 5

Járás Község Szekszárd 17 Földvár 11 Bonyhád 32 Simontornya 26 Dombóvár 25 Összesen: 111 1852. évi adat

76 Iskola 20 20 ? 50* 31 9 A bonyhádi járás adatait nem ismerjük, így a megyei összesítés sem végezhető el. Feltételezve, hogy az iskolák száma a járásban 1853-ban azonos volt az 1847. évinél (ezt a járást nem érintette a közigazgatási határok megváltozása) akkor az iskolák száma 164-re tehető, vagyis lényegesen alacsonyabb, mint 1847-ben volt. A számszerű csökkenés valószínű magyarázata a zsidó iskolák magas száma 1847-ben. Ezek ugyanis újabb rendelkezések értelmébenjobbára magániskoláknak minősültek, így nem kerültek be a statisztikába. A zsidó iskolák száma a hivatalos nyilvántartásokban rendkívül ingadozó, a jelenség okaival és a számszerű adatokkal később foglalkozunk. A fenti okok miatt az iskolák számának pontos megállapítása nem lehetséges, annyi azonban nagy valószínűséggel állítható, hogy számszerű növekedés 1853-ig nem következett be. Egy 1859-es adatsor lehetővé teszi, hogy a Bach-korszak egésze alatt bekövetkezett változásokat vegyük szemügyre. Sajnos ez a statisztika sem teljes, hiányoznak a dombóvári járás adatai, viszont tartalmazza az iskolák felekezeti megosztását is.

77 Járás Iskolák R. k. Evang. Ref. G. ne. Izr. Szekszárd 28 14 - 12 2 Dunafóldvár 25 9 6 6 1 3 Bonyhád 43 21 12 6 3 1 Simontornya 42 13 17 9 - 3 Dombóvár ? ? ? ? ? ? Kiegészítve a táblázatot a dombóvári járás 1853. évi adataival az alábbi adatsort kapjuk: 1847 -172 iskola 1853 - 164 iskola (121443 - a bonyhádi járás 1847. évi adatai) 1859 - 169 iskola (138+31 - a dombóvári járás 1853. évi adatai). Bármennyire hiányosak az adatok, bizonyos, hogy 1849-1859 között az iskolák számábanjelentős változás nem állt be. Árnyalja a képet, ha az összesítést felekezetenként is elvégezzük.

78 Az összehasonlításból hiányzik a dombóvári járás. Év 1847. 1859. A táblázatban az iskolák száma 1859-ben magasabb, mint 1847-ben, holott az egész megyére vonatkozó becslésnél valamivel alacsonyabb számot kaptunk. Az eltérés az esetenként nem egyidejű adatok felhasználásával magyarázható. Annyi azonban mégis kiderül belőle, hogy az izraelita felekezetű iskolák kivételével a legfontosabb vallások iskoláinak száma kismértékben bár, de növekedett. Megerősíti egyúttal azt a feltételezésünket, hogy az iskolák számának az 1850-es években, a statisztikában jelentkező csökkenése döntően az izraelita iskolák rovására történt. Végezetül tárgyalt korszakunk határán még egy adattal szeretnénk jelezni az 1849-1865 közötti változásokat. A forrásként felhasznált országos statisztika

79 azonban az Lk. Evang. Ref. G. n. e. Izr. Ossz 56 31 27 6 13 133 57 35 33 6 7 138 16