Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

nántúlinál. Ez az átlag azonban nagy szóródást mutat. A kedvezőbb körülmények között működő izraelita iskolák és az elnéptelenedő, egyke-sújtotta protestáns falvak 25-30 fős osztálylétszámaival szemben még a századfordulón sem ritka - főképpen a katolikus iskolákban, de egynémely községi iskolákban is - a 120-150 főt meghaladó tanulólétszám. Az állami iskolák aránya Tolnában minimális, 1900-ban 1,28%, a községi iskoláké hullámzó, míg a felekezeti iskoláké viszont mindvégig magas, magasabb a dunántúli átlagnál, és töb mint 10%-kal meghaladja az országos átlagot. A mind pontosabbá váló összeírások és az egyre szigorúbb hatósági intézkedések eredményeként kétségtelenül sokat javult a tankötelezettség teljesítése, s ha nem is érte el a kívánatos mértéket, de megközelítette a reális lehetőségek határát. Ha azonban arra is választ keresünk, hogy a hatéves korban beiratkozottak végigjárták-e, elvégezték-e a hat osztályt, s ha igen, hány év alatt, akkor a tankötelezettség normális ütemű teljesítése még a századforduló után is csak 30-40%-osnak tekinthető megyénkben. Az viszont elvitathatatlan fejlődés, hogy az iskolát végigjáró gyermekek írni, olvasni megtanultak, s növekvő számuk az analfabétizmus jelentősen csökkenő arányában is megmutatkozott. A népoktatási helyzet változásait az iskolák fenntartására, illetve működtetésére fordítható jövedelmek, illetve a kiadások alakulása is jelzi. Ez Tolnában igen jó. A jövedelem növekedése: 1872-ben 86,437 fit., 1880-ban 177,295 fit., 1890-ben 306,758 fit. 1900-ban 614,400 fit. Az egy iskolára jutó abszolutérték növekedése 1872-1900 között 508,45 frt. (Dunántúl legjobb megyéi között van Tolna). Ugyanezen idő alatt az egy tankötelesre jutó érték 2,45 frt-ról 14,92 frt-ra nőtt (6-15 éves tankötelesekről van szó). A népiskola költségeit elsősorban a tanítói fizetés, aztán a fűtés és a tisztogatás díja tette ki. Tanszerekre, könyvekre, szemléltető eszközökre csupán ezrelékekben kifejezhető töredéke jutott. Az általánossá váló elemi népoktatás térhódításának és működési hatásának egyik bizonyítéka az olvasni-írni tudás mértékének változása. Az olvasni, írni tudó 6 éven felüliek aránya

265 1869 % 1900 % fejlődé % 50,6 77,2 26,6 46,6 65,7 31,1 36,0 61,4 25,4 Tolna Dunántúl Magyarország A fejlődés mértéke a dunántúli átlag alatt, de az országos átlag felett van. Ilyen népiskolai rendszeren épült ki a korszak polgári iskoláinak és gimnáziumainak hálózata. A felső népiskola, de az első polgári iskola is hosszú ideig hézagpótló szerepet töltött be itt. Az első a leánynevelés egyetlen megyei középfokú intézménye volt, az utóbbi pedig 20 éven át igyekezett pótolni a megyeszékhely gimnáziumának hiányát. A felső népiskola itt sem bizonyult életképesnek, mint ahogyan a 6 osztályos polgári iskola sem. Azzal, hogy a polgári leányiskola létrehozását előkészítette, tulajdonképpen be is töltötte szerepét. A polgári iskolák létrehozása megyénkben nehezebben ment, mint másutt. Ebben az ipari elmaradottság is közrejátszott, de méginkább az, hogy a kispolgárság nehezen barátkozott meg a gondolattal. Hosszú évek kellettek, míg felismerte a saját érdekében megkonstruált iskolatípus előnyét és hasznát. Igazában csak a századforduló után indult meg ezeknek az iskoláknak az elszaporodása megyénkben (1876 és 1900 között csupán 3-ra, 141