Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

don befolyásolták az iskola munkáját, de igen lényeges, hogy újabb előrelépés történt megyénkben a művelődés útján. A paksi állami polgári fiúiskola létrejötte és működésének első évtizede A megye harmadik polgári iskolája is nehezen született meg. Itt más jellegű gondok adódtak. A VKM ugyanis ajánlja az iskola létrehozását, de azt Paks képviselőtestülete 1891. július 25-i közgyűlése kétkedéssel fogadja. Azzal érvel, hogy egyrészt nincs alkalmas helyiségük erre a célra, másrészt pénzük sincs a vételre. Az igazi ok azonban nem ez, hanem az, hogy a felekezeti érdekek ütköznek egymással. így érvelnek: „Paksnak nagyobb részét olyanok lakják, a kik amúgy is taníttatják gyermekeiket, annak elég az elemi iskola is. Ha polgári iskola létesülne, az is néptelen volna. Ezért nem érdemes a községnek magát adósságba verni.

mi Tolnavármegye 1891. augusztus 2-i számában megjelent cikk (Paksnak nem kell polgári iskola, 2-3. oldal) óva inti a paksiakat, hogy ne a torzsalkodást szító, minden fejlődést gátló, a közérdekeket tekintő felekezeti szempontok döntsenek az iskola sorsa felett. Ne engedjék azt sem, hogy a miniszter kényszerítő eszközökhöz folyamodjék az iskola létrehozásával kapcsolatosan. Ez esetben ugyanis állami támogatás nélkül, sokkal nagyobb anyagi áldozattal kellene a polgári iskolát megvalósítani. Szerencsére vannak az iskolának lelkes szóvivői is Pakson. Popovics Gyula főjegyző, Spiesz János, Horváth Sándor, Bergmann Emil, Hagymássy Károly, Freund Salamon, Feil Ferenc képviselőtestületi tagok erőteljes érvelései és szavazatai meghozták a kívánt eredményt az 1892. december 29-i képviselőtestületi ülésen, amelyen Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő is részt vett és pártfogóan terjesztette elő ismételten a polgári iskola ügyét. A képviselőtestület úgy dönt, hogy kéri a polgári iskola létesítésének engedélyezését és vállalja az ezzel járó kiadásokat. A VKM 1893. június 5-én 16.250. szám alatt kelt rendeletével jóváhagyta a testület felterjesztését és egyben elrendelte állami polgári fiúiskola felállítását Pakson. Az iskola első osztályának 1893. szeptember hó elején kell indulnia. Az új intézet igazgatójává Kászonyi Mihályt nevezte ki. A község a régi Kornis-féle kúria 9 helységből álló épületét vette bérbe az iskola elhelyezésére, majd ebben talált végleges elhelyezést is.

216 Az igazgató az iskolai értesítő közleményében arról tájékoztatja az érdekelteket, hogy a „szegénysorsú, példás magaviseletű, jó bizonyítvánnyal bíró tanulók a tandíj fizetése alól teljesen felmentetnek (tandíj egész évre 5 fit) és ezen kívül iskolai könyvekben s tanszerekben segélyeztetnek. Továbbá az igazgató arra is fog törekedni, hogy egyes tehetséges, de szegény sorsú vidéki tanulók a helybeli jómódú s nemesszívű családoknál hetenként egyegy napon ingyenes ebéd élvezetében részesüljenek."

217 A benépesítés érdekében - mint látni fogjuk - szükség is volt ilyen szociális jellegű kedvezmények kilátásba helyezésére. Az iskola 1893. szeptember elején indul 88 első osztályos tanulóval. Az indulás érdekessége, hogy tanárhiány miatt másfél hónapig (1893. október 21-ig) az igazgató a két teremben elhelyezett tanulókat egyedül kénytelen tanítani. Ekkor érkezik meg Náhrner Mátyás és december 8-án foglalja el helyét a 3. nevelő: Sánek Samu rajztanár. Az iskola első gondnokságának tagjai: elnök: Szentpétery József kir. járásbíró, Tagok: Róth Miksa ügyvéd, Flórián János, Freund Mór, Horváth Sándor, 119