Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

ber 6-i számában megjelent cikk a VKM egy fontos beosztású vezetőinek szavait idézi: „...minek annak a míveletlen szegzárdi népnek az iskola... "A Tolnamegyei Közlöny ugyanezen évi október 27-i számának 4. oldalán cikk jelent meg arról, hogy miképp foglalkoznak egyes lapok a polgári iskolával. Mindenki mást akar. Kik küzdenek a polgári iskola ellen? - teszi fel a kérdést a cikkíró. Akik féltik saját tekintélyüket és ezért azzal vádaskodnak, hogy a polgári iskola nem felel meg a követelményeknek még most sem, hát még később hogyan tesz azoknak eleget. Ezért meg kell szüntetni vagy felsőbb népiskolává kell leminősíteni. Támadnak a középiskola és a népiskola képviselői, méghozzá összefogva. Sok néptanító irigy szemmel nézi a polgári iskolát. A gimnáziumi tanárok konkurenseket látnak a polgári iskolai tanárokban. A gyűlések jegyzőkönyveiben, ahol a polgári iskola ügyét tárgyalják, gyakran található Cato végzetteljes zárszava: „Ceterum censeo, Karthaginem esse delendum", azaz Javaslom továbbá Karthágó teljes elpusztítását. A cikkíró azért küzd, hogy tegyék alkalmassá a polgári iskola tantervét a továbbtanulni szándékozók igényeinek kielégítésére. Ez esetben a polgári iskola nem lesz néptelen iskola. Nem támadni kell ezt az iskolát - szögezi le a cikkíró -, hanem segíteni, reformálni, alkalmassá tenni feladatának betöltésére. A gáncsoskodások ellenére Szekszárd képviselőtestülete 1875. november 30-i rendkívüli közgyűlése 60. szám alatt hozott határozatával elfogadta a miniszteri rendeletben megszabott feltételeket és megválasztotta az iskolaszék tagjait: Bocsor Antalt, Borzsák Endrét, Leopold Sándort, dr. Sass Istvánt, Pap Lajost, Eötvös K. Lajost, Boda Vilmost, Fejős Károlyt, Stann Jakabot, Kramolin Emilt, Takler Józsefet, Mayer Jánost, Csötönyi P. Grunnert, br. Augusz Antalt, Hayt Gábort, Mehwert Ignáczot, Schőner Imrét,dr. Lőventhal Ignáczot, Bóváry Ferencet, Séner Jánost, Mikó Györgyöt, Szűcs Ferencet, Nagy Józsefet, Elmann Miklóst, Praymayer Józsefet, Albanich Györgyöt, Zsigmond Jánost, Angyal Ferencet, Török Jánost, Főglein Jánost, Kamarás Fülöpöt, és dr. Theodorovits Lajost.

192 Az iskolaszék a megnyitandó első osztályok számára bérhelyiségekről gondoskodott a Bezerédj utcában, az Eszterbauer-féle házban. Ugyanakkor a legszükségesebb berendezések elkészítésével kapcsolatosan intézkedett. A minisztérium még 1875. évi augusztus hó 17-én 18320. sz. a. kelt rendelkezésével kinevezte a tantestület első három tagját: Petrovics György, Krammer János, Nyitray Lajos személyében és Krammer Jánost megbízta az igazgatói teendők végzésével. Az iskolát mégiscsak 1876-77. tanév elején nyithatták meg, mert hiányzott a kellő felszerelés és a még szükséges segédtanítókat az iskolaszék nem tudta megválasztani.

193 Az első tanév 1876. október 2-án indult 44 tanulóval. Az ünnepélyes megnyitót október 11-én tartották a városháza nagytermében. Trefort Ágoston kultuszminiszter is megjelent e napon Szekszárdon, közlekedési akadályok miatt az ünnepi megnyitóról lekésve. Legnagyobb örömét fejezte ki afölött, hogy ő maga is hozzájárulhatott Szekszárd kultúrájának fejlesztéséhez. Az iskola épületgondja csak az 1878/79. tanévben oldódott meg. Ebben a tanévben épült fel renaisance stílusban a Széchenyi térre néző homlokzattal az egyemeletes épület, melyet az uradalmi tiszti lakásból, a magtárból, a kádárlakból és műhelyből alakítottak ki. Ennek az emeletén kapott helyet a polgári fiúiskola. Az épület teljesen megfelelt az iskola céljának. Építője: Wittinger Sándor, tolnai építész. Az átalakítás költségei összesen 27 814 fit. 55 kr. Mivel a városnak ekkor még középiskolája nem volt, az iskolaszék több ízben is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a VKM a polgári iskola tantervét és tanulmányi rendjét úgy állapítsa meg, hogy az iskola negyedik osztályát végzett tanulók zökkenőmentesen folytathassák tanulmányaikat a gimnáziumban. E célból a minisztériumba juttatott javaslatot arra vonatkozóan, hogy latin nyelvi tapszék működését engedélyezze már az I. o-tól kezdve. Továbbá, hogy a tanulók latinból is tegyenek nyilvános vizsgát, s a bizonyítványukban e tantárgyból is kapjanak osztályzatot. A miniszter azonban csak rendkívüli tárgyként 8 113