Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

daság technikai bázisának fejlesztése is. 1956 végétől 1959 végéig pl. az állami gazdaságok traktorállománya 468-ról 582-re, a gépállomásoké pedig 639-ről 859-re nőtt. A traktorállomány nemcsak számszerűen gyarapodott, hanem minőségileg is kedvező irányban változott. Erre utal az univerzál traktorok arányának gyors ütemű növekedése. Pl. amíg az állami gazdaságok és gépállomások 1956. évi trafetorállományában az univerzál traktorok aránya 27, illetve 16 százalék volt, addig az 1959. év végi állományban ezek az arányok 38, illetve 45 százalékot képviseltek. Ezekben az években kezdődött el a termelőszövetkezetekben a saját gépállomány kialakítása is. 1956 végén a megye termelőszövetkezetei még csak 10 db saját traktorral rendelkeztek, 1959 végén pedig már 61 db-bal, melyből 44 univerzál traktor volt. A traktorállományhoz hasonlóan gyarapodott ezekben az években a mezőgazdaság nagyüzemi munkagépállománya is. Az 1956. utáni években követett mezőgazdasági politika és annak alapján folytatott gyakorlat viszonylag rövid idő alatt megteremtette azokat a politikai és gazdasági feltételeket, amelyek lehetővé tették a kisüzemi mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását. Ebben az időszakban már az állami gazdaságok és a jól működő termelőszövetkezetek is eredményeikkel egyértelműen bizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, területegységre vetítve lényegesen magasabb szintet produkáltak, mint a kisüzemi gazdaságok. E kedvező feltételek késztették az MSZMP Központi Bizottságát az 1958 decemberi, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében történelmi jelentőségű fordulat kezdetét jelentő határozata meghozatalára. A Központi Bizottság e határozatában elemezte a mezőgazdaság 1957—1958. évi fejlődését és úgy ítélte meg, hogy a politikai és gazdasági helyzet lehetővé teszi a termelőszövetkezeti mozgalomnak a korábbinál gyorsabb ütemű fejlesztését már 1959-ben is. A Központi Bizottság e határozatában változatlanul fenntartotta azt az irányt adó gazdaságpolitikai célkitűzését, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítását a mezőgazdasági termelés egyidejű állandó fokozása mellett kell végrehajtani. E határozat végrehajtását a párt vezetése és irányítása mellett, a társadalom szinte minden rétegéből verbuválódott aktivisták tízezrei segítették. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958. decemberi határozatát követően 1959 első hónapjaiban Tolna megyében is erőteljes mértékben indult meg a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése. Az év első negyedévében 43 termelőszövetkezet alakult a megyében és 12 167 család 14 172 tagja lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ezzel a családok száma 16 896-ra, a tagok száma pedig 19 827-re nőtt. A belépett családok több mint 41 százalékát a 7 kh-nál nagyobb területtel rendelkező gazdálkodók képezték, ami arra utal, hogy ebben az időszakban már a középparasztok is tömegesen léptek a szövetkezés útijára. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fellendülése és térhódítása eredményeként 1959 első negyedéve végén a megye akkori 108 településéből 58 olyan község volt, amelyek parasztsága csaknem teljes egészében a nagyüzemi gazdálkodást választotta. A szövetkezeti szektor részaránya a megye összterületéből ebben az; időpontban már 26 százalékot képviselt. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors ütemű fejlesztése 1959 második felében és 1960-ban is folytatódott, s 1961 elején lényegében be is fejeződött. 1961 végén már a megye parasztságának döntő többsége 159 termelőszövetkezetbe tömörülve a megye összterületének 56 százalékán gazdálkodott. Ezzel — az állami gazdaságokat is beleszámítva — a megye összterületének közel 90, szántóterületének pedig 80 százaléka a szocialista szektor kezében volt. 606