Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

Ahogyan az állami gazdaságok és gépállomások túljutottak a megalakulásukat követő útkeresésen, fokozatosan megteremtették a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges szellemi és anyagi előfeltételeket, így tudtak egyre inkább meghatározóivá válni a nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának és megfelelő politikai, szakmai és anyagi segítséget nyújtani a már működő termelőszövetkezetek megerősödéséhez és a kisüzemi mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez is. E tevékenységük erőteljesebben az 1956 utáni években, az MSZMP agrárpolitikája alapján bontakozhatott ki. A mezőgazdaság termelőerőinek fejlődése 1956-tól az átszervezés befejezéséig. Az 1956. évi ellenforradalom leverését követő gazdaságpolitika új lehetőséget teremtett a szocialista mezőgazdaság termelőerői fejlődése számára is. A Magyar Szocialista Munkáspárt levonva a tanulságokat a korábbi évek gazdaságpolitikájának hibáiból, új szellemben, új módszerekkel kezdett hozzá a szocialista mezőgazdaság megteremtéséhez. Ennek nyomán a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány már 1956. novemberében felhívással fordult a parasztsághoz, melyben elítélte az előző évek mezőgazdasági politikáját, a termelőszövetkezetek erőszakos szervezését, a zaklatás jellegű felszólításokat és mindazokat a módszereket, amelyek ellentétesek voltak a lenini szövetkezési elvekkel. Állást foglalt abban is, hogy továbbra is támogatja a parasztság által létrehozott termelőszövetkezetek minden formáját, hitölekkel, kedvezményes gépi munkával, szakemberek alkalmazásával stb. Határozatot hozott továbbá az egyes termelőszövetkezeti tagaknak a termelőszövetkezetekből történő kilépésénél és a termelőszövetkezetek feloszlásánál követendő eljárásról és számos egyéb intézkedéssel segítette a nagyüzemi mezőgazdaság fejlődését gátló korábbi akadályok megszüntetését. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kötelező beszolgáltatási rendszer megszüntetése, a szabad és szerződéses felvásárlási rendszer bevezetése, mellyel egy időben a termelői árakat is emelték. Ez a rendszer érdekeltté tette a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztságot termelésének gyorsabb ütemű fejlesztésében. Az MSZMP 1957. júniusában megtartott országos értekezletén jóváhagyta az eddig hozott agrárpolitikai intézkedéseket, majd az 1957. júliusában nyilvánosságra hozott agrárpolitikai tézisekben a szövetkezés lenini elveit szem előtt tartva meghatározta a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének feladatait. Ezen intézkedések hatására megyénkben is meggyorsult a nagyüzemi gazdaságok termelőerőinek fejlődése. 1957-ben főleg az erőszakkal feloszlatott szövetkezetek rendezték soraikat, egy részük továbbra is együtt maradt, illetve újrakezdett a szövetkezeti gazdálkodás útján. Ennek eredményeként a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok száma az 1956. évvégi 96-ról 1957 végéig 162-re, összes területük több mint 14 ezer holddal, a családok száma 1340-nel, a tagok száma pedig 1775 fővel nőtt. 1958-ban folytatódott ez a folyamat, bár a szövetkezetek száma ugyan csökkent, a mozgalom azonban, ha lassúbb ütemben is, de tovább terebélyesedett. A szövetkezetek számának csökkenése termelőszövetkezeti csoportoknál következett be, miközben a termelőszövetkezetek száma 98-ról 105-re nőtt. A közös gazdaságok összterülete 1958ban közel 9 ezer holddal, a családok száma 377-tel, a tagok száma pedig 491 fővel gyarapodott. Az 1956-ot követő években a párt agrárpolitikai tézisei és azok nyomán megszületett állami intézkedések hatására meggyorsult a nagyüzemi mezőgaz605