Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

A gépállomások termelőerői főbb elemeinek mennyiségi növekedése Traktorállomány A gépállomásokon az év végén foglalkoztatottak Traktor- összes ebből: Összesen egységben dolgozók munkások db (I

5 HP ló- átlagos állományi erőegységben) | létszáma (fő) 1954 462 457,1 1559 1 126 1956 639 640,3 1 593 1 102 A gépállomásoknak nemcsak a traktorállománya, hanem egyéb erő- és munkagépállománya is jelentős mértékben növekedett az 1954—1956. közötti években. Pl. ebben az időszakban a gépállomásokon lévő traktorekék száma 491-ről 528-ra, a traktorvontatású kultivátorok száma 92-ről 166-ra, a vetőgépeké 99-ről 142-re, az aratógépeké 85-ről 87-re, a fűkaszáké 1-ről 39-re, a kombájnok száma pedig 37-ről 5l-re nőtt. A gépállomásoknak nemcsak a termelőszövetkezetek technikai bázisának megteremtésében volt kiemelkedő szerepük, hanem számos egyéb, politikai és szakmai vonatkozásban is. Ezek közül kiemelkedő jelentőségűnek ítélhető meg az a körülmény, hogy a gépállomásokon koncentrált szakemberek segítettek a termelőszövetkezeti tervek elkészítésében, a nagyüzemi gazdálkodás módszereinek megismertetésében és elterjesztésében is. Nem kis mértékben a gépállomásokon nevelődött ki az a zömmel parasztfiatalokból álló szakembergárda is, amelynek egy része a későbbiek során a termelőszövetkezetekbe került, ahol jelentős szerepük volt a gépi technika alkalmazásában és kiszélesítésében. A gépállomások mellett az állami gazdaságok is komoly részt vállaltak a kisüzemi gazdaságok szocialista átszervezésében. Az állami gazdaságok létrehozásának céljai között — több más fontos feladat mellett — az is szerepelt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás módszereiben példát mutassanak a termelőszövetkezeteknek, lássák el őket minőségi vetőmagvakkal, tenyészállatokkal, szakmai tanácsokkal, tapasztalatokkal. E konkrét segítségnek nem kis szerepe volt a termelőszövetkezetek fejlődésében, tevékenységük megszilárdításában. A termelőszövetkezetek megalakításában és termelőerőik fejlesztésében, a nagyüzemi gazdálkodásuk térhódításában nem lebecsülendő szerepük volt azoknak az állam által dotált ipari munkásoknak sem, akiket a párt küldött falura, s akik politikai és szakmai felkészültségükkel segítették a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakoztatását. Az állami gazdaságok és gépállomások szerepe és tevékenysége megalakulásukat követően csak lassan és fokozatosan bontakozott ki. Az állami gazdaságok pl. a megalakulásukat követő években területük szétaprózottsága, elavult és lassan fejlődő gép- és eszközállománya, a nagyüzemi gazdálkodás módszereinek nem kellő ismerete nem tette lehetővé számukra az egyértelmű példamutatást és a már működő termelőszövetkezetek kellő támogatását sem. Hasonló problémákkal küzdöttek megalakulásukat követően a gépállomások is, hiszen elavult és lassú ütemben gyarapodó gépállománnyal, kellő felkészültségű szakembergárda nélkül kezdték el tevékenységüket, ami végzett munkájuk mennyiségében és minőségében sok problémát okozott. 604