Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

TOLNA MEGYE A NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁG MEGTEREMTÉSE UTJÁN A szocialista mezőgazdaság létrehozása a földreform végrehajtását követő években alapvetően két úton indult el és haladt előre Tolna megyében is. 1. Az állami gazdaságok létrehozása és fejlesztése. 2. A kisüzemi mezőgazdaság átszervezése útján. E feladatok végrehajtására azonban csak a népi demokratikus forradalom második szakaszában, a proletárdiktatúra győzelmét követően fokozatosan kerülhetett sor. Az állami gazdaságok létrehozása és fejlődése. A földreform végrehajtásával — mint már említettem — a megye területének egy része — több mint 22 százaléka — az állam tulajdonába ment át. Az állami terület egy részét 1948-ig — a fordulat évéig — Nemzeti Vállalatok kereteiben műveltették, másik részét pedig a községek, illetve földművesszövetkezetek kezelésében igyekeztek hasznosítani. A jelenlegi állami gazdaságaink „őseinek" létrehozására a Magyar Dolgozók Pártja javaslata alapján 1948— 1949-ben került sor. 1949. végén már 25 állami gazdaság, 1 halgazdaság, 1 dohánykutató és 3 sertéstenyésztő állami vállalat működött a megyében. Az állami gazdaságok létrehozása megteremtette ugyan a szervezeti kereteket a nagyüzemi mezőgazdaság termelőerői fejlesztése számára, e keretek tartalommal való kitöltése — a szocialista és a nagyüzemi jelleg erősítése, kibontakoztatása és térhódítása — azonban csak rendkívül sok objektív és szubjektív nehézség fokozatos leküzdése közepette valósulhatott meg. Az objektív tényezők közül mindenekelőtt az újonnan létrehozott gazdaságok területe jelentős részének szétaprózottságát és szétszórtságát emeljük ki, a sok, viszonylag nem nagy parcellán nagyüzemi módon termelni és gazdálkodni szinte lehetetlen volt. E problémán folyamatos tagosításokkal, majd később földcserékkel igyekeztek segíteni. Komoly problémaként jelentkezett az állami gazdaságok megalakulását követő első években a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges technikai eszközök hiánya is. Ezekben az években ugyanis jelentős mértékben a felszabadulás előttről megmaradt korszerűtlen mezőgazdasági génekkel és felszerelésekkel dolgoztak. 1952-ben pl. állami gazdaságaink traktorállománya még csak 208 db volt, munkagépeik jelentős részét pedig emberi, illetve állati erővel működtették. Erőteljesebb, az állomány nemcsak mennyiségi, hanem már minőségét is javító gépesítés 1953-tól figyelhető meg. Ennek eredményeként állami gazdaságaink 1954 végén 364, 1955 végén 465. 1956 végén pedig már 468 traktorral rendelkeztek. Ezekben az években az állami gazdaságok traktorai! ománya csaknem teljes egészében kicserélődött, a felszabadulás előttről átvett traktorok egyéb erőgépek aránya a minimálisra zsugorodott. (1956-ban már csak 18 db volt). Számottevően nőtt ebben az időszakban állami Gazdaságaink munkaeépállománya is. Az 1954—1956 közötti években ül. a traktorekék számát 248-ról 357-re, a traktortárcsákét 228-ról 245-re, a traktorvontatásű kultivátorokét 137ről 178-ra, a burgonyaültető gépeket 5-ről 11-re, a burgonyaszedő gépekét pe601