Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

magával elindult Simontornyáról Szekszárd felé. Amikor a Sárvíz mentén Harc faluhoz értek, megpihenvén várható sorsukról beszélgettek. Parancsnokuk, bizonyos Sorompós nevezetű hajdú felállt egy villámsújtotta fa kiégett tuskó jár a, megdobbantotta lábát és így szólt bajtársaihoz: „No, legények, most az igaz harci határban ebédlünk, megemlékezhettek róla, amikor kérdés lesz iránta."

95 A művelésre fogható föld nagyságát a községek túlnyomórészt a benne elvetett gabona mennyiségével jelölték. Az 1 köblös vagy 1 pozsonyi mérős szántó akkora földterület, amelybe 1 köböl (1 pozsonyi mérő), azaz 62,52 liter (kb. 42 kilogramm) magot vetettek el. Az ekkora földterület kb. 600 négyszögölnek felel meg. (Csupán történelmi kuriózumként említjük meg, hogy már az i. e. Babilonban és Pylosban is vetőmagban fejezték ki a földterület nagyságát.)

96 A XVIII. század második évtizedében minden telepes annyi földet művelhetett meg, amennyit csak elbírt. Az ősi állapotba visszasüllyedt, sok helyen tönkretett kultúrtájat a jövevények szabadfoglalással használták. Iregtől Bátáig, Dombóvártól Dunaföldvárig a falvak határában össze-vissza, rendszertelenül váltogatták egymást az őszi és tavaszi vetések, a rétek és legelők foltjai a gyommal fölvert és bozóttal ellepett földek tengerében. Amit az ősvadont szelídítő ember évszázadokon át a tolnai tájba beleépített, az a 10-es évek elején nagyrészt romokban hevert. Az egykor irtással visszaszorított erdők is behatoltak a hajdani települések belterületére. A mezőgazdasági termelés során művelés alá fogott földterületekről mind az 1715. évi, mind az 1720. évi összeírás közöl adatokat. Az 1715-ben összeírt gazdák telkiállománya, a szántóföld nagysága szerint, ekként alakult :

97 Az 1 gazdára jutó szántóterület csoportosítása (1715.) Az 1 gazdára jutó A kategóriába sorolt szántóterület, köbölben községek száma 1—16 9 17—20 9 21—30 19 31—40 8 összesen: 45 Az előbbiekben az egy gazdára jutó átlagos földterület megoszlásával ismerkedhettünk meg. Talán nem érdektelen olyan kategorizálás bemutatása sem, amelyből az derül ki, hogy mekkora földterületet tudtak megművelni a megye községei. Az alábbi felsorolás meglehetősen nagy szóródást jelez a községek földművelő tevékenységéről. 200 köblös területet meg nem haladó: 6 község 201—400 köböl területtel: 13 község 401—600 köböl területtel: 15 község 601—800 köböl területtel: 3 község 801—1000 köböl területtel: 5 község 79