Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

az építőiparban, ahol a műanyag nyílászárók alkalmazása egyre inkább terjed. A paksi atomerőmű üzembe állításával új, az eddigieknél hatékonyabb energiafajta, az atomenergia jelenik meg a villamosenergia-termelésben. Az ipari üzemek termelőberendezéseinek korszerűsítése, a fejlett technikát képviselő új üzemek telepítése elősegíti az állóeszközök hatékonyságának növelését a megye egész iparában. A termelési eszközök, elsősorban a munkaeszközök fejlesztése kedvezően hat a munka termelékenységének fokozására, ami az intenzív fejlesztés egyik alapvető feltétele. E téren nagy lehetőség rejlik a munkaerő hatékonyabb alkalmazásában, ami esetenként üzemen belüli, vagy üzemek közötti átirányítást igényel. Ezért célszerű kidolgozni a munkaerő tömeges átirányításának módjait, eszközeit. Az intenzív fejlesztés meggyorsítása a termelőerők tárgyi tényezőinek korszerűsítése mellett megköveteli a személyi tényező minőségi szintjének az emelését is. A korszerű gépek és berendezések üzemeltetése magas szakmai követelményeket támaszt a dolgozókkal szemben, ami a szakmai színvonaluk emelésével elégíthető ki. A magas színvonalú szakmai képzés mellett mind gyakrabban jelenik meg a szakmai továbbképzés és átképzés igénye. A termelés műszaki színvonalának emelésével egyre inkább nő a műszaki alkalmazottak száma és képzettségi szintje. Az ipari termelés jövőbeni strukturális változásainak — szakmai és képzettségi szint szerint — megfelelő munkaerő biztosítása nagyfokú tudatosságot igényel. d) Az intenzív fejlesztés meggyorsításának egyik feltétele a korszerű termékszerkezet kialakítása. Ennek érdekében az 1980. márciusi megyei pártértekezlet határozata a következő feladatot jelölte meg: „További korszerűsítéssel, profilkialakítással folytatni kell a meglévő gyáregységek és telephelyek, valamint a szövetkezeti ipar egységeinek korszerű kis- és középüzemekké történő fejlesztését.

42 Az ipari üzemek termékszerkezetének korszerűsítése további lehetőségeket teremt az export fokozásához. Ezzel kapcsolatban a megyei pártértekezlet határozatában a következő olvasható: „A termékszerkezet további alakításának, a technológia- és gyártmányfejlesztésnek elsősorban azt kell szolgálnia, hogy teljesítsük a KGST-országokkal fennálló szerződéskötelezettségeinket, gyors ütemben növekedjék a nem rubel elszámolású exportunk és meggyorsuljon a nem rubel elszámolásból származó importtermékek egy részének hazai gyártásból történő biztosítása."^

3 e) Az ipari termelőerők fejlesztése nagymértékben függ a külkereskedelmi kapcsolatok bővítésétől.

4

'' Tolna megye fokozatosan bővülő és korszerűsödő ipara megfelelő bázist jelent a külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez. A tradicionális könnyűipari és élelmiszeripari ágazatok mellett egyre inkáb bekapcsolódnak a külkereskedelmi tevékenységbe a fiatal, ugyanakkor dinamikusan fejlődő gépipari üzemek. A külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének a lehetőségei igen sokrétűek. A legkülönbözőbb nagyságrendű és profilú vállalatok, szövetkezetek megtalálhatják a bekapcsolódás számukra legcélszerűbb és eredményes útját, amivel hozzájárulhatnak a magyar gazdaság nemzetközi munkamegosztásban való részvételének bővítéséhez. A nemzetközi termelési szakosodás terén megyénkben is találkozhatunk már jó példákkal. Az MMG AM szekszárdi gyára által gyártott tömlőnyomásmérők részét képezik a Szovjetunióba a Lada személygépkocsihoz szállítandó műszereknek. Több ipari szövetkezet tőkés vállalatoknak bérmunkát végez. 654