Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

Fontosabb termékek termelése a szocialista iparban (1980) A termék 1980. évi Megnevezés mennyiségi . , termelés egysége mennyisege az 19?5 ^ %-ban Szénbrikett 1000 to 170 129,8 Égetett tégla millió db 107 100,8 Zománcedény to 4 195 101,4 Sodronyfonat to 532 74,2 Csavar, anya to 2 056 — Dissousgáz to 2 001 120,8 Kárpitozott ülőbútor 1000 db 34 102,2 Kárpitozott fekvőbútor 1000 db 8 50,3 Puhabőr 1000 m

2 2 565 126,6 Bőrkesztyű 1000 pár 479 149,7 Sportlabda bőrből 1000 db 195 124,2 Lábbeli 1000 pár 2 309 90,7 Gumilábbeli 1000 pár 476 321,6 Vegyiszálból terjedelmesített fonal to 2 615 167,7 Üvegszálszövet 1000 m

2 799 39,2 Nyers pamutszövet 1000 m

2 10131 108,0 Női kabát és bunda 1000 db 119 90,2 Női ruha 1000 db 147 350,0 Kötött alsóruházati termék 1000 db 4 595 — Kötött felsőruházati termék 1000 db 808 — Vaj to 1465 138,3 Sajt to 3 314 116,7 Gyümölcskonzerv to 5 235 45,4 Főzelékkonzerv to 27 227 144,0 Pepsi-Cola 1000 1 9 899 — Forrás: KSH. T. m. lg. Tolna megye statisztikai évkönyve 1980. Szekszárd, 1981. A külkereskedelmi célú értékesítés bővülése — ugyanúgy, mint a korábbi évtizedekben — most is meghaladta az ipari termelés növekedését. A termeléshez hasonlóan az exportértékesítés is meglehetősen hullámzott: 1976—1978. években dinamikus volt a fejlődés, 1979-ben — a termelés stagnálása mellett — az exportban mintegy 6 százalékos visszaesés következett be, majd 1980-ban — a termelés csökkenése mellett — az export számottevően nőtt. A megye iparának exportértékesítése öt év alatt 34,6 százalékkal nőtt és megközelítette a 2 milliárd forintot. Ezzel tulajdonképpen teljesült a megye iparfejlesztésiének egyik igen fontos célja, az exportorientáltság fokozása, amivel jelentős gazdaságpoilitiíkai feladat megoldásához, a külgazdiasági mérleg egyensúlyának helyreállításához járult hozzá a megye gazdasága. 651