Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

A búza és a kukorica termésátlagának alakulása az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben (q/1ha) Időszak, év A búza termésátlaga A kukorica termésátlaga az állami a termelő- az állami a termelőgazda- szövet- gazda- szövetságokban kezetekben ságokban kezetekben 1958—1960 1961—1965 1966 1967 17,7 26,8 31,7 36,0 18,4 18,8 24,0 27,0 34,1 38,2 37,2 43,3 25,2 28,8 34,9 32,8 A második világháborút megelőző 1931—1940. évek átlagában a búza termésátlaga a megyében hektáronként 14,9, a kukoricáé pedig 22 q volt. Számottevő — bár a búzához és kukoricához képest akkor még kevésbé látványos — eredményeik születtek a nagyüzemekben az egyéb növényféleségek vonatkozásában is. A kiugróbb eredmények elmaradása egyes növényféleségeknél alapvetően a nagyüzemi fajták és technológiák hiányára vezethetők vissza. q/ha 1958-1960 1961—1965 1966 1967 Megnevezés évek termésátlaga az állami gazdaságokban Árpa 23,5 26,8 24,2 23,8 Napraforgó 13,6 13,4 12,3 14,2 Rostkender 52,3 61,9 — — Lucerna 30,6 31,3 40,8 50,7 Cukorrépa 243,6 286,5 372,7 324,4 Burgonya 134,7 107,6 125,3 108,1 a termelőszövetkezetekben Árpa 20,7 20,5 19,1 21,2 Napraforgó 11,6 12,2 13,9 13,0 Rostkender 38,8 46,0 55,6 54,7 Lucerna 30,4 29,0 46,6 41,5 Cukorrépa 240,3 265,5 348,9 330,2 Burgonya 112,6 93,7 143,0 93,5 A megye mezőgazdaságában a hektáronkénti átlaghozam az 1931—1940 közötti években árpából 14,6, napraforgóból 10,3, rostkenderből 41,2, lucernából 40,1, cukorrépából 229,6, burgonyából pedig 73,7 q volt. 615