Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése • 599

eredően alacsony színvonalon tudott termelni. Tevékenységüket zavarta továbbá a népi demokratikus átalakulás első szakaszában funkcionáló pártok ellentétes irányú politikája is, amely sok bizonytalanságot okozott közöttük. A Magyar Kommunista Párt az ellenzéki pártokkal folytatott szívós küzdelme közepette kivezette a dolgozó parasztságot abból a zűrzavarból, megvédte a földreform vívmányait a jobboldali és álradikális pártok támadásaival szemben, majd a proletárdiktatúra győzelmét követően megindulhatott a szétaprózott mezőgazdaság szocialista átszervezése is. E folyamat 1948-ban indult el megyénkben a lenini elvek alapján, az önkéntesség, fokozatosság és állami támogatás jegyében. Ez mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy kezdetben az alacsonyabb típusú szövetkezetek száma növekedett gyorsabban, majd később, az 1950-es évek első éveiben a fejlettebb típusúak növekedése volt erőteljesebb. Ez utóbbi tendenciában már szerepük volt azoknak a szektás törekvéseknek is, amelyek az 1950-es évek első éveiben a lenini elvek, az önkéntesség és fokozatosság gyakori megsértésében nyilvánult meg. Ezek a hibák a megyében is a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének megtorpanásához vezettek. Az 1953. évi Nagy Imre-féle kormányprogramot követő 1954 végéig mintegy 2100-an — a tagság több mint egyötöde — léptek ki a termelőszövetkezetekből. Az 1950-es évek közepe táján — szinte az előző hibák reakciójaként — felszínre tört revizionista és ellenforradalmi támadások a megye termelőszövetkezeti mozgalmát, vele együtt termelőerőinek fejlődését, még súlyosabban rázkódtatták meg. Hatásuk mindenekelőtt abban jelentkezett, hogy a megye termelőszövetkezeteinek közel 60 százalékát feloszlatták. A megye 220 szövetkezetéből mindössze 61 termelőszövetkezet és 35 termelőszövetkezeti csoport vészelte át az 1956. évi ellenforradalom időszakát és maradt együtt a szövetkezeti gazdálkodás útján. A lenini szövetkezési elvek között szereplő állami támogatás kisebbnagyobb intenzitással mindvégig követte megyénkben is a termelőszövetkezeti mozgalmat, segítette annak munkáját. Ezek közül említésre méltóak azok a juttatások, amelyek az állam részéről a korábban földművesszövetkezeti földvagy ónnak, illetve állami tartalékterületeknek és a hozzájuk tartozó épületeknek, gazdasági felszereléséknek az újonnan alakuló szövetkezetek számára történő átengedésében nyilvánultak meg. Ezen túlmenően az állam, gazdaságpolitikájának megfelelően és erejéhez mérten tenyész- és haszonállat-juttatással, adó és terménybeszolgáltatási kedvezményekkel, különböző célú hitelek folyósításával segítette a szövetkezetek munkáját. Az állam vállalta magára az új szövetkezeti gazdaságok technikai bázisának létrehozását is, elsősorban a gépállomások szervezésével és fejlesztésével. Az első gépállomásokat — mint szerte az országban — 1948-ban hozták létre Tolna megyében is. Számuk 1954-ben már 15 volt, traktorállományuk meghaladta a 460-at, foglalkoztatotti létszámuk pedig az 1500 főt. 603