Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A marxista—leninista világnézeti nevelés (megvalósítására akkor még sem az objektív, sem a szubjektív feltételeik nem voltak adva. Ezekre a kérdésekre a „fordulat éve" adta meg a feleletet. A (művelődési jóvátétel heroikusan szép kezdeteire számos példát mutattak a Tolna megyei pedagógusok is, akiknek ekkor mélyült el igazán együttérzésük és barátságuk a dolgozó osztályokkal. Gondoljunk csak a felnőttoktatás megszervezésére, az analfabéták oktatására, a pusztai, tanyasi gyerekek felkarolására. A tudáshoz igazán eljutni azonban csak a hatalom segíthet igazán. E feltételt egyértelműen a fordulat éve hozta meg a nevelésügy számára is. Ez időszak alatt lényegében a szocialista iskolaszervezet alapjainak lerakásáért folyt a harc megyénkben is. Ezt a célt szolgálta az általános iskola megteremtése és szervezeti kiépítése, a szakoktatás középiskolai bázisának megteremtése, a középisikölai reformkísérletek, a dolgozóik iskoláinalk megszervezése, a tanulás szociális feltételeinek biztosításáért folyó harc (népi kollégiumok, internátusok, tanulóotthonok megteremtése stb.). Azok a nagyjelentőségű eredmények, mint az általános iskola létrehozása, a felnőttoktatás, a népi kollégiumok (megteremtése, ifjúsági és társadalmi szervezetek szoros kapcsolata az iskolával, továbbá az a tény, hogy az MKP a nevelésügyünknek is egyre inkább vezető erejévé válik, a demokratikus diktatúra forradalmi feladatát meghaladó és előremutató tényező; ugyanakkor több intézkedés 1948 után (pl. a vallásoktatás fakultatívvá tétele...) még a demokratikus feladatok megoldására utal.

190 A népi demokratikus forriadalom közoktatásügyéneik Tolna megyei eredményei végül is azt bizonyítják, hogy a dolgozó tömegek itt is élni akartak a felszabadulás nyújtotta lehetőségekkel, a művelődésből is követelték az őket megillető jogos részt, s nem tűrték a reakciónak utóvédharcait az iskola falai között sem. Tolna megye dolgozói — más megyék dolgozóival együtt — még teljesebb ideológiai és eszmei tisztítást akartak az iskolák frontján. Azért harcoltak, hogy végre a dolgozó nép igazi gazdája legyen az iskoláknak is. Ezért erősödött fel és vált egyre türelmetlenebbé a harc megyénkben is 1948-ban az iskolák államosításáért. Az államosított iskolák segítése érdekében Tolna megyében is kibontakozott óriási méretű tömegmozgalom egyértelműen igazolta a dolgozó tömegek harcának jogosságát, de egyszersmind a párt politikai győzelmét is. Mindez egyértelművé teszi, hogy demokratikus dk tatásügyünk továbbfejlődésének más történelmi útja nem is lehetett. Ez tette igazán szabaddá az utat iskoláink, egész tanügyünk szocialista fejlődése előtt. i 579