Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

hogy megélhetésük biztosítva legyen. Hadikfialvi István imajosi tanító pl. 28 évi szolgáliat után 256 frt havi fizetést kapott, s így 6 tagú családját eltartani csak nehezen tudta. Az MKP Politikai Bizottsága azt javasolta, hogy a tanítók minimális bére 300—320 frt, a tanároké 330—360 frt legyen 1947. augusztus 1-től. Követelte a túlmunka díjazását is.

104 A hároméves terv elindulásának napján került sor a pedagógusok státuszának rendezésére. A tanárok, tanítók a X. fizetési osztályba kerülteik és ott kezdték el pályájukat. Az új Magyarország — adta hírül a Tolnamegyei Néplap 1947. április 234 száma — 2 év alatt elérte, amit évtizedeik alatt nem tudtak elérni a pedagógusok a régi Magyarországon. A fizetésrendezéssel kapcsolatos rendeletet az MKP kezdeményezésére a Pedagógusok Szakszervezete dolgozta ki, mely 1947. április 1-től lépett hatályba. A 4080/1947. ME. sz. rendelkezés lényeges javítást hozott a pedagógusok életkörülményeiben. Általában egy fizetési osztállyal magasabbra kerültök, s megvalósult a pótlékok rendszere is (gimnáziumi tanárok heti 18 óra felett 2,40 Ft/ó, az általános iskolai tanítók heti 25 óra felett 2,40 Ft/ó, a népiskolai tanítók pedig távolsági és létszámpótlékban részesültek.)

185 Szólnunk kell a Pedagógusok Szakszervezetének létrejöttéről is. A VKM bírálói között volt a Pedagógusok Szakszervezete, mely kezdettől fogva kommunista vezetés alatt állt, és sok segítséget nyújtott a tankönyvek központi felülvizsgálatához, az új tankönyvek kidolgozásához, s országszerte segítette a pedagógusok politikai és világnézeti átnevelését. A felszabadulást követően (megyénkben is megalakultak a Pedagógusok Szabad Szakszervezetei. Dombóvárott pl. 1945. április 19-én tartotta alakuló ülését, elnöke: Szanyi István gimn. igazgató, alelnök: Kamarás Gábor polg. isik. igazgató, titkára: dr. Pécely László lett.

186 A szakszervezet főtitkára 1946. október 5-én részt vett a szekszárdi pedagógus-nagygyűlésen, s kifejtette álláspontját a Pedagógusok Szabad Szakszervezetéről. Mint mondotta, az „szuverén egyesület, független mindentől és mindenkitől. Sem a minisztériumok, sem egyházi, vagy polgári hatóságok nem korlátozhatják tanácskozásaiban, vagy határozataiban. Tehát senkinek és semminek nem alárendeltje, nem felelős . . . Senki másnak nem felelős, csak a saját lelkiismeretének. Ezt az ajándékot hozta a pedagógusoknak a demokrácia . . . Sokan vannak még, akik nem érzik és nem értik meg a korszellemet és diktatórikus módon uralkodni szeretnének. Ilyenek az elavult iskolaszékek és az antidemokratikus hivatalfőnökök. Ezek valósággal megcsúfolják a szabadságot és a demokráciát ..." Ugyanezen a gyűlésen a kántorok ingyen munkája miatt is panaszkodtak a tanítók.

187 A Pedagógusok Szakszervezete Tolna megyei szervezetei is aktív szerepet vittek a megye közoktatásügyének formálásában. Mindenütt ott voltak a tankönyvöket felülvizsgáló bizottságokiban, vezetőik hallatták 'szavukat a demokratikus nevelés problémáival foglalkozó tanácskozásokon, magyarázták a demokrácia igaz tartalmát, a demokratikus nevelés lehetőségeit, s segítették az általános iskola megerősítését, s azt hangsúlyozták, hogy a pedagógus munkája a népért való szolgálatot jelent minden feltétel nélkül. Harcoltak a reakciós kollégáik ellen, a Simon tanító urak ellen, akik 19464>an is így gondolkodtak, s reakciós véleményüknek hangot is adtak: „Hát nem az a jó magyar, aki soviniszta?"

188 576