Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A szekszárdi gimnázium önképzőköre, a MADISZ és NISZ együttes akciót indított a Szekszárdon felállítandó Balbits-szolbor érdekében. 163 Erre a célra igé­nyelte a vármegyei nemzeti bizottságtól a szekszárdi kórház kertjéből eltávolított Horthy-szobor bronzanyagát. 164 A kérelmet az NB örömmel vette és pártfogólag az alispánhoz terjesztette. Sajnos, az ifjúság terve akkor nem valósult meg. Ezzel egyidejűleg több rendezvényt is kezdeményezett a szekszárdi gimná­zium a Babits-ház emléktáblával való megjelölése érdekében. Már 1946-íban nagyszabású irodalmi estet rendezett e célból. 165 Hatalmas sikert arattak a szekszárdi gimnazisták az 1947 áprilisában tar­tott „Hangos hónapok" dalos^táncos revüvel is. Igaz, az utóhang megállapítja róla, hogy „világnézeti megalapozottság nélkül, légüres térben mozgott", mert a műsor bizonyos mértékben „átölelte .a letűnt világot". 166 Ennek ellenére, mint próbálkozás, mindenképpen dicséretes, hisz valójában mégis csak az útkeresés időszakában él ifjúságunk. A pécsi 48-as középdöntőn a szekszárdi gimnázium fiútáncegyüttese be­jutott az országos döntőbe. 167 Szinte rendszeresek a népi kollégiumok, a középiskolások falujárásai (szek­szárdiak Ózsák-pusztán, Harcon, a dombóváriak Szalkcson, Kocsolán, a gyönkiek a környékbeli falvakban). Mint látjuk, ifjúságunk fejlődése — akárcsak az egész átmeneti társada­lomé — ellentmondásos. Még befolyásolhatja a reakciós szellem, de a haladó nevelők, főként pedig az ifjúsági mozgalom irányítóinak pozitív hatása mind­jobban érezhetővé válik. Ennek egyik legszebb jele az 1948. május 224 szekszárdi diákgyűlés, melyen tiltakozott az ellen, hogy vezetőségének megkérdezése nél­kül az utcára vezényelték felvonulásra, másrészt állást foglalt az iskolák államo­sítása mellett. 168 A Mária Kongregációból kinőtt Tolna megyei ifjúság igaz forrtadalmisága csak a fordulat éve után mutatkozik meg igazán, bizonyítva azt, hogy az ifjú­ság forradalmi mozgalmához rátermett vezetőkre is szükség van, akik forradalmi lendületükkel magukkal tudják ragadna ifjúságunkat. Ez a feladat mindenekelőtt a megye haladó pedagógusaira várt, akiknek szava egyre erőteljesebbé vált. A következő fejezetben a pedagógusokról kívánunik szólni. A PEDAGÓGUSOK RÉSZVÉTELE A DEMOKRATIKUS KÖZOKTATÁSI RENDSZER KIBONTAKOZTATÁSÁBAN. A PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET A fasiszta neveléstől eljutni a demokratikus nevelésig nem volt egyszerű és főleg nem volt könnyű feladat. Ennek voltak egyszerűbb — adminisztratív, rendeleti — és bonyolultabb, nehezebb összefüggései. A nehezebb feladatok közé tartozott a leventeintézményt kiszolgáló peda­gógusoktól eljutni a népi demokrácia köznevelését építő pedagógusokig. Intéz­ményeket megszüntetni, létrehozni, átszervezni, tankönyveket kivonni a forga­lomból szinte „egy tollvonássál" lehetett, de helyettük újat alkotni, átfogó refor­mot megvalósítani, főleg tartalmában, az nehéz, nagyon nehéz és gyötrelmes fel­adat volt. S ez utóbbi semmiképp sem nélkülözhette a magyar pedagógusok ál­dozatos, eszmeileg megtisztított, odaadó munkáját. 569

Next

/
Thumbnails
Contents