Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

1. A szekszárdi államilag segélyezett községi általános és polgári fiúiskola (Garay tér). 2. A szekszárdi belvárosi rk. általános fiú- és leányiskola (Béla tér), 3. A szekszárdi államilag segélyezett községi általános és polgári leányiskola. E helyeken a dolgozók és parasztdolgozák V—

VI. általános iskolai, valamint a polgári iskola III—

IV. osztályait szervezték. 1948. szeptember lödtől az osztály oktatás helyett a tanfolyami rendszerű oktatásra tértek át (10 hónapon át 480 órás tanfolyam), melynek keretében a hallgatókat az általános iskolai tananyag otthoni megtanulására és a vizsgára készítették fel.

153 Mindezekből látható, hogy Tolna megyében a dolgozók esti iskolái csak nehezen indultak, elsősorban a szakjellegű tanulás iránt volt igen nagy az igény. Pedig az alsófokú oktatás ismert szomorú tényszámai, de a középiskolákban a munkás- és parasztfiataloik roppant alacsony arányszáma igen indokolttá tette volna ezeknek az iskoláknak korábbi és erőteljesebb indítását. (A bonyhádi gimnáziumban még 1947-ben is csak a tanulók 24%-a munkás- és parasztszármazású.)

154 összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a megyei tanfelügyelőség ezekre az iskolákra nem fordított kellő gondot. A Pedagógus Szakszervezet sem hallatta szlavát sem a szervezéseknél, sem abban a kérdésiben nem nyújtott kellő segítséget, hogy a vállalatok, [munkaadók munikaidő-kedvezménnyel és erkölcsi megbecsüléssel támogassák a tanulni kívánó munkásokat. A nemzeti bizottságok, az iskolák vezetői, de az MKP kivételével a többi pártszervök sem ösztönözték eléggé a munkásokat és a parasztokat, hogy éljenek a népi demokrácia adta lehetőségekkel. De az is baj volt, hogy a szakminisztérium annyi huzavona után csak 1947-ben teremtette meg a kereskedelmi szakoktatás lehetőségét a felnőtt dolgozók számára, holott a tanulási vágy elemi erővel tört fel már 1945 őszán (25 fő), s tovább nőtt 1946 tavaszára (76 fő). Méginkább nagy hiba volt a dolgozók általános iskoláinak elmaradása. Ezen csak némiképp segítettek az iskolán kívüli keretben itt-ott megindult analfabéta-tanfolyamok. A felnőttoktatás erőteljesebb fejlődését a szocialista kultűrforradalomnak kellett kibontakoztatnia megyénkben. A TANULÓIFJÚSÁG VISZONYA A NÉPI DEMOKRÁCIÁHOZ Szólnunk kell a diákifjúságunfcnak a népi demokráciához való viszonyáról is. Elsőként az újjáépítésben való részvételükről emlékezünk meg. Számos példa bizonyítja, hogy az iskolai oktatás sok helyen csak azért indulhatott meg viszonylag korán, mert az iskolák helyreállításában tevékenyen dolgoztak a tanulók és a nevelők. Romokat takarítottak el, osztálytermeket hoztak rendbe, iskolai felszereléseket javítottak meg, tüzelőt cipelték az iskolába, kölosönbútorokat szedtek össze az iskola részére. A dombóvári gimnáziumban pl. takarítottak, meszeltek, létrehozták az ifjúság kertjét; a szekszárdi Garay Gimnáziumban 80 db széket szedtek össze a diákok, udvart, szertárakat rendeztek, az iskola faszükségletét kitermelték; a szekszárdi kereskedelmi középiskola tanulói nyári csatornaépítő munkát végeztek, a nyomorék gyerekeknek gyűjtést szer565