Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A szekszárdi kereskedelmi középiskolában — az iskola létrejötte után 3 hónappal — 1946. december 16-án megalakul az iskola szülői munkaközössége, melynek célját az iskola és a szülői ház egyöntetű nevelomunkájában, a közösségi szellem közös ápolásában jelölik meg.

96 Mre a VKM rendelete (95.750/1947. III. u. o. v. VKM. sz. 1947. szept. 12.) megjelenik a szülői munkaközösségek megalakításával kapcsolatosan, addig már jó néhány iskolában ez az együttműködés megindult. A VKM nevelési ügyosztálya elismeri, hogy a felszabadulás után a szülők pártfogó testületei komoly támogatást nyújtottak az iskoláiknak, különösen a felekezeti iskoláknak. A VKM úgy látja, hogy az állami iskoláknál mintha lanyhult volna az érdeklődés laz utóbbi időben laz iskolák iránt, amit azok nagyon meg is éreznek. Részben ezért, de azért is, hogy az állami iskolák is az egyházi iskolákéhoz hasonló társadalmi támogatást élvezzenek, s velük a versenyt felvehessék, szükségesnek látja, hogy állami iskolákban is alakítsák meg újból a szülők munkaiközösségét. A VKM előírja, hogy ebben vegyenek részt a közigazgatás vezetői (polgármester, főjegyző, jegyző) és a politikai irányító szervek (pártok, nemzeti bizottságok vezetői stfo.), valamint az összes demokratikus társadalmi szerv (MNDSZ, Nemzeti Segély stib.) képviselői. A VKM az újonnan (megalakított szülői munkaközösségektől az iskolák továbbfejlesztését, felszereltségének jobb biztosítását, a tanulók szociális szükségleteinek kielégítését várja. A szülői munkaközösségek mint az iskola nagyobb egységei a pedagógusok irányítása mellett megismerkednék a családi nevelés új feladtaival is, s ezzel az iskola munkája jóval az iskola padjain túl is kiterjed. Az iskola pedig ezúton az oktató-nevelőimunkáján túl betöltheti társadalomalakító szerepét is. Ez a szoros együttműködés az iskola, a szülő és a társadalmi szervek között (mint Angliában, Amerikában és Oroszországban) szerves része lesz az emberi életnek — szól a VKM eligazító útmutatása.

97 Érdekes, hogy a Magyar Katolikus Tanulmányi Alap dombóvári gimnáziumának igazgatója (Szanyi István) 1947. október 21-én a helyi nemzeti bizottságnak írt levelében a rendeletet szó szerint idézve kéri az NB részéről az SZMK támogatását, valamint ia kiküldöttük nevének közlését. Helyesen ismeri fel az igazgató, hogy a társadalmi támogatás és összefogás nélkül az rk. iskola sem tudja feladatát elvégezni.

98 A felsorolt példák azt érzékeltetik, hogy a pártszerveknek, a nemzeti bizottságoknak, a társadalmi és állami szerveknek bőven akadt munkájuk Tolna megyében is a demokratikus közoktatás szervezésében, mindenekelőtt az általános iskola megteremtésében. Az egyre elkeseredettebben támadó reakció — mindenekelőtt a klérus — igyekezett fékezni a politikai fejlődést. Akadályozta az általános iskola létrejöttét azáltal, hogy kategorikusan ellenzett mindenfajta együttműködést, vagy saját hatáskörében ott is létrehozott általános iskolákat, ahol ennek feltételei nem voltaik adottak. Ezzel szerette volna az általános iskola lejáratását elérni. Megyénkben is teljesen megoldatlan volt a felekezeti iskolák tankönyvellátása. A meglevő felekezeti jellegű tankönyvek az ellenforradalmi rendszer reakciós ideológiáját sugározták még 1948 elején is az iskolák 70%-ában. Számos példa bizonyítja azt is, hogy a falusi és tanyai iskolákra, de általában ia népiskolákra és általános iskolákra a felekezetek nem sok gondot fordítottak megyénkben sem. A bátai pártközi értekezlet 1947. január 20-án például azt állapította meg, hogy „Jelenleg az iskolák úgy állanak, mint a Csákiné szalmája, se ura, se gazdája... Parancsol az egyház is és parancsol az állam is, vi546